A török elnök a héten azonnali fogolycserére szólított fel, valamint Izrael gázai hadműveleteinek leállítását sürgette. Recep Tayyip Erdogan azt nyilatkozta: a Hamász nem terrorszervezet, hanem „a hazájuk védelméért küzdő felszabadítók csoportja.” A török államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ nem tudta elérni a tűzszünetet a Gázai övezetben, és a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) reformját szorgalmazza, azt hangoztatva, hogy a BT-nek „befogadóbbnak kellene lennie.”

Erdogan bírálta a nyugati országokat is, és képmutatásnak nevezte, hogy „azok, akik Ukrajna ügyéért felrázták a világot, nem emelnek szót a gázai mészárlások ellen.”

Tarik Demirkan azt mondta az InfoRádióban, hogy Törökország álláspontja és politikája többször is változott az elmúlt hetekben a Gázai övezetet érintő helyzetet illetően. Először tűzszünetre és békére szólította fel a feleket Recep Tayyip Erdogan, aki korábban kijelentette: az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezete által vezetett nemzetközi közösségnek minden platformon erőfeszítéseket kell tennie a vallási szent helyek státuszának védelme érdekében. Nemrég azonban fordulat következett be a török elnök kommunikációjában, amit a Türkinfó főszerkesztője szerint a gázai kórháztámadás válthatott ki. Ekkor tette azt a nyilatkozatát, hogy a „palesztin népnek össze kell fognia és küzdenie kell a kétállami megoldásért.” Erdogan szerint ehhez az arab államoknak erkölcsi és pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk. Javaslatai között egy izraeli–palesztin csúcstalálkozó is szerepelt, mellyel kapcsolatban kiemelte: Törökország kész szavatolni egy ilyen konferencián született egyezség betartását.

Jelentős fordulat

A szakértő szerint elmondható, hogy lényeges változás következett be a török külpolitikában, az azonban még nem tudható jelen pillanatban, milyen hatása lesz ennek. Izrael hivatalosan is kifejezte nemtetszését Erdogan nyilatkozatával kapcsolatban, az arab országokban pedig pozitív és negatív visszhangja is volt a török elnök kijelentéseinek. Tarik Demirkan úgy fogalmazott: Erdogan mostani beszéde „valamennyire tisztázta a képet Ankara és a közel-keleti országok között.” Kiemelte, hogy Irán nyíltan támogatta a Hamász támadását, Katar pedig a palesztin mozgalom tevékenységeinek egyik fő finanszírozója, a közel-keleti arab emírségben irodája is van a Hamásznak.

Törökország hivatalosan soha nem támogatta a Hamászt, így az október 7-én indított támadást sem, az azonban ismert a nemzetközi közvélemény előtt is, hogy kapcsolatban áll egymással Ankara és a mozgalom, többször egyeztettek és nem is tartották titokban ezeket a tárgyalásokat. A Türkinfó főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a Hamász vezetői többször is vendégeskedtek Törökországban.

Erdogannak sok próbálkozása, kísérlete volt arra vonatkozóan, hogy valamilyen módon egységet lehessen teremteni az egyes palesztin szervezetek között és „nyíltan támogatta a Hamász politikai tevékenységét.”

Tarik Demirkan emlékeztetett, hogy nemrég napvilágra kerültek olyan értesülések is, amelyek szerint a Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije október 7-én, az Izrael elleni támadás megkezdésekor Isztambulban tartózkodott. Törökország ezt semmilyen hivatalos fórumon nem erősítette meg, az al-Dzsazíra hírtelevízió és több más arab médium viszont kény tényként kezelte ezt a történést, mint ahogy azt is, hogy a támadás után Ankara Törökország elhagyására szólította fel a Hamász vezetőit.

Jelzésértékű szerződésbontás

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy Erdogan a mostani nyilatkozatában Törökország Izraellel való kapcsolatainak újraértékelését is hangoztatta és bejelentette, hogy

visszalép a közös gázprojektjükből,

ami Tarik Demirkan szerint azt vetíti előre, hogy „jégkorszak következhet be” a két ország közötti viszonyban. Mint mondta, hosszú ideig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Törökország és Izrael között, majd mintegy másfél éve közeledni kezdtek egymáshoz a felek, ez a pozitív folyamat azonban most megakadt, nem várható egyetértés, közös fellépés, sokkal inkább kiújulhatnak a feszültségek az elemző véleménye szerint.

Borús jövő?

Aki tehát arra számított, hogy Törökország valamilyen békéltető szerepben tűnik fel Izrael és a Hamász közötti esetleges tárgyalásokon, annak csalódnia kell. A török elnök korábban arra tett utalást, hogy tartós béke csak akkor jöhet létre a közel-keleti térségben, ha megalakul egy független, szuverén és földrajzilag is egységes palesztin állam az 1967-es határok között – Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. Tarik Demirkan kifejtette: amit Erdogan ezzel kapcsolatban elmondott, az az ENSZ deklarált határozata.

„Nemzetközi szerződések szerint is léteznie kell független palesztin államnak. Ez nemcsak Törökország érdeke, hanem a világ számos más országában is ehhez tartják magukat a politikusok, államférfiak”

– jegyezte meg.

Az elemző úgy véli, ha nem jön létre béke – nemzetközi szerződések figyelembe vételével – Izrael és Palesztina között, akkor újra és újra bekövetkezhet a mostanihoz hasonló súlyos konfliktus. Tarik Demirkan szerint Törökországnak nincs kimondott nemzeti érdeke ezzel kapcsolatban, az azonban Ankara előnyére is válna, ha béke lenne a Közel-Keleten. „Erdogan nyilatkozata a közel-keleti helyzet rendezésének érdekében értékelendő. Ez a közel-keleti konfliktus sok mindennek a forrása. Ha nem oldódik meg, akkor holnap vagy holnapután más formában, újabb és akár még nagyobb konfliktusokra számíthatunk a térségben” – összegzett a szakértő.