eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Midsection of unrecognizable caucasian boy and african american girl, holding hands.
Nyitókép: Nenad Stojnev/Getty Images

Kiderült, hol a legrasszistábbak Európában

Tizenhárom tagországban végzett felmérést a rasszizmus állapotáról az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA). Az alapvető emberi jogok érvényesülésével foglalkozó független központ mindenekelőtt Németországról és Ausztriáról állított ki rossz bizonyítványt. Az öt évet felölelő jelentés szerint a legjobb értékelést Lengyelország és Svédország kapta.

A bécsi székhelyű ügynökség 2021 és 2022 októbere között végezte a felméréseket Belgiumban, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, továbbá Svédországban és Spanyolországban.

A válaszadók az említett országokban afrikai gyökerű színes bőrűek voltak. Az ARD német közszolgálati médium által ismertetett tanulmány szerint a rasszista megkülönböztetés terén az elmúlt öt évben Németország "teljesített" a legrosszabbul. A megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben főképp bőrszínük, illetve származásuk miatt diszkriminálták őket. Alig voltak rosszabbak a kapott értékek Ausztriában is, ahol 72 százalék adott hasonló választ. Ausztria után ezen a téren 63 százalékkal Finnország következett. Csaknem hétezer ember vett részt a felmérésben.

A válaszokból kitűnt, hogy átlagosan 45 százalékuk tapasztalt faji megkülönböztetést az elmúlt években. Az FRA szerint a probléma jelentősen súlyosbodott az elmúlt években.

Az ügynökég igazgatója, Michael O'Flaherty elengedhetetlennek nevezte, hogy az afrikai származású emberek rasszizmus és diszkrimináció nélkül gyakorolhassák jogaikat. Felszólította a tagállamokat, hogy gyűjtsenek pontos adatokat a rasszista incidensekről és szigorúbban büntessék a faji indíttatású bűncselekményeket

A felmérés szerint Németország az élen áll a faji indíttatású támadások terén is. A válaszadók 54 százaléka tapasztalt ilyen jellegű támadást, illetve zaklatást, ami a legmagasabb arány a 13 érintett tagország közül.

A diszkrimináció egyik fő területe volt az álláskeresés is. Ausztriában a megkérdezett színes bőrűek 59, Németországban pedig 56 százaléka tapasztalt diszkriminációt ezen a téren. Az átlagos arány az érintett országokban mintegy 30 százalékos volt..

A német iskolákban a színes bőrű tanulók csaknem 40 százaléka szembesült rasszista sértésekkel vagy fenyegetéssel. Hasonló volt az arány Ausztriában, Írországban és Finnországban is.

Az ORF osztrák közszolgálati rádió és televízió szerint a megkérdezettek a bőrszín és a migrációs háttér mellett diszkriminációt tapasztaltak a lakáskeresés, az egészségügyi ellátás, a vallás, sőt az életkor, valamint a nemek alapján is.

A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a faji megkülönböztetés, a faji alapon történő zaklatás, illetve az erőszak számos esetben "láthatatlan" azaz minden bejelentés nélkül marad, azokról az illetékes hatóságok tudomást sem szereznek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×