Infostart.hu
eur:
380.77
usd:
322.16
bux:
130284.26
2026. február 3. kedd Balázs
Midsection of unrecognizable caucasian boy and african american girl, holding hands.
Nyitókép: Nenad Stojnev/Getty Images

Kiderült, hol a legrasszistábbak Európában

Tizenhárom tagországban végzett felmérést a rasszizmus állapotáról az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA). Az alapvető emberi jogok érvényesülésével foglalkozó független központ mindenekelőtt Németországról és Ausztriáról állított ki rossz bizonyítványt. Az öt évet felölelő jelentés szerint a legjobb értékelést Lengyelország és Svédország kapta.

A bécsi székhelyű ügynökség 2021 és 2022 októbere között végezte a felméréseket Belgiumban, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, továbbá Svédországban és Spanyolországban.

A válaszadók az említett országokban afrikai gyökerű színes bőrűek voltak. Az ARD német közszolgálati médium által ismertetett tanulmány szerint a rasszista megkülönböztetés terén az elmúlt öt évben Németország "teljesített" a legrosszabbul. A megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben főképp bőrszínük, illetve származásuk miatt diszkriminálták őket. Alig voltak rosszabbak a kapott értékek Ausztriában is, ahol 72 százalék adott hasonló választ. Ausztria után ezen a téren 63 százalékkal Finnország következett. Csaknem hétezer ember vett részt a felmérésben.

A válaszokból kitűnt, hogy átlagosan 45 százalékuk tapasztalt faji megkülönböztetést az elmúlt években. Az FRA szerint a probléma jelentősen súlyosbodott az elmúlt években.

Az ügynökég igazgatója, Michael O'Flaherty elengedhetetlennek nevezte, hogy az afrikai származású emberek rasszizmus és diszkrimináció nélkül gyakorolhassák jogaikat. Felszólította a tagállamokat, hogy gyűjtsenek pontos adatokat a rasszista incidensekről és szigorúbban büntessék a faji indíttatású bűncselekményeket

A felmérés szerint Németország az élen áll a faji indíttatású támadások terén is. A válaszadók 54 százaléka tapasztalt ilyen jellegű támadást, illetve zaklatást, ami a legmagasabb arány a 13 érintett tagország közül.

A diszkrimináció egyik fő területe volt az álláskeresés is. Ausztriában a megkérdezett színes bőrűek 59, Németországban pedig 56 százaléka tapasztalt diszkriminációt ezen a téren. Az átlagos arány az érintett országokban mintegy 30 százalékos volt..

A német iskolákban a színes bőrű tanulók csaknem 40 százaléka szembesült rasszista sértésekkel vagy fenyegetéssel. Hasonló volt az arány Ausztriában, Írországban és Finnországban is.

Az ORF osztrák közszolgálati rádió és televízió szerint a megkérdezettek a bőrszín és a migrációs háttér mellett diszkriminációt tapasztaltak a lakáskeresés, az egészségügyi ellátás, a vallás, sőt az életkor, valamint a nemek alapján is.

A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a faji megkülönböztetés, a faji alapon történő zaklatás, illetve az erőszak számos esetben "láthatatlan" azaz minden bejelentés nélkül marad, azokról az illetékes hatóságok tudomást sem szereznek.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.

Vitalij Klicsko: Kijev az életéért küzd

Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×