Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Megvilágosodott a német kancellár: ki kell toloncolni az illegális bevándorlókat

Még saját pártját is meglepte Olaf Scholz azzal, hogy kijelentette: "ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak."

Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet háborúja az elmúlt két hétben háttérbe szorította a menekültek befogadásával kapcsolatos német belpolitikai vitát, ami most újult erővel tört a felszínre. A "kezdeményező" Olaf Scholz kancellár volt, aki a maga részéről eddig szokatlanul határozottan sürgette a bevándorlás korlátozását és az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását. Scholz határozottsága még saját pártjában, az SPD-ben sem talált egyhangú támogatásra, és még kevésbé a koalíciós partner Zöldeknél.

A előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon a a kormánykoalíció pártjai – az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – katasztrofális vereséget szenvedtek. A legfőbb vesztes épp a kancellár pártja, míg a két nyertes a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a bevándorlást a leghatározottabban elutasító Alternativa Németországnak (AfD) párt volt.

A választók mindkét tartományban a kormányt elsősorban liberálisnak tartott menekültpolitikája miatt büntették.

A nagyszámú menekült befogadása, illetve ellátása immár elviselhetetlen terhet ró a német tartományokra.

A választások nyomán a két éve hatalmon lévő koalíció támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent. Elemzők szerint elsősorban ez indította a kancellárt a gyökeres "pálfordulásra".

A Der Spiegelnek adott hét végi nyilatkozatában ugyanis a bevándorlás visszaszorításával és a kitoloncolások sürgetésével kapcsolatosan olyan kifejezéseket használt, amelyeket eddig nem lehetett hallani tőle. A bevándorlás korlátozásával "nem válunk embertelenné" – hangoztatta egyebek között. Mindezt a többi között azzal indokolta, hogy

a korlátozások nélküli bevándorlás veszélyezteti a német szociális államot.

Scholz a kitoloncolások jelentős mértékű felgyorsítása mellett emelt szót. "Ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak" – jelentette ki. "Aki semmilyen indokot nem tud felhozni arra, hogy védelemre van szüksége, és semmilyen kilátással nem rendelkezik a maradásra vonatkozóan, annak menni kell" – hangsúlyozta Scholz. Több alkalommal és gyorsabb ütemben kell élnünk a kitoloncolással – tette hozzá.

Kijelentései miatt bírálta Scholzot a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete, valamint a koalíciós partner Zöldek Pártja is. Az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU vezetői ugyanakkor egyetértettek az általa mondottakkal, sőt ennél is határozottabb fellépést követeltek. Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF közszolgálati rádió és televíziónak nyilatkozva a menekültpolitikát a közel-keleti háborúval, illetve Izrael biztonságával kapcsolta össze.

A pártelnök szerint véget kell vetni a menekültek gyors honosításának.

A jövőben szerinte csak azokat lehetne honosítani, akik "elismerik Izrael létezési jogát".

A CDU és a CSU a kormánykoalíciótól eltérően a menekültek integrációját tartja elsődlegesnek, és csak ezután lehet szó honosításról – jelentette ki. Ez utóbbi előfeltételei közé kell tartoznia annak is, hogy a szóban forgó személy hitet tegyen Izrael biztonsága mellett. "Ez végső soron német államérdek is" – hangsúlyozta Friedrich Merz. Aki nem vállalja ezt a kötelezettséget, annak semmi keresnivalója nincs Németországban – tette hozzá.

Olaf Scholz kancellár nyilatkozata nyomán a kormány várhatóan már szerdán napirendre tűzi azt a törvénytervezetet, amely a többi között a kiutasítások felgyorsításának menetét tartalmazza. Ezt Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter jelentette be. A miniszter olyan átfogó törvénycsomagról beszélt, amely lehetővé teszi a nagyobb méretű és gyorsabb kiutasításokat. "Akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia országunkat" – idézte a ZDF Nancy Faesert.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×