Infostart.hu
eur:
367.07
usd:
316.23
bux:
148016.07
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) járművei az észak-koszovói Mitrovicában 2023. április 23-án. Ezen a napon polgármester-választást tartanak négy, szerb többségű észak-koszovói településen.
Nyitókép: MTI/EPA/Djordje Savic

Románia harcoló alakulatokat küld Koszovóba

Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).

A közlemény szerint Romániának jelenleg mintegy 330 katonája teljesít szolgálatot a nyugat-balkáni békemissziókban: 250-en a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban, aminek vezérkari főnöki posztját is ellátja, és mintegy 80 román katona a boszniai KFOR-misszióban.

Románia NATO-szövetségesként és EU-tagként kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai eszközökkel és erőkkel is hozzájárul a Nyugat-balkáni térség hosszú távú biztonságának szavatolásához – mutat rá a MAPN közleménye.

A tárca bejelentését ismertető Digi24 hírtelevízió szerint Románia mintegy 130 katonája indul most Koszovóba, ezáltal nemcsak megháromszorozza katonái létszámát, hanem először küld harcoló alakulatokat a KFOR-misszióba, eddig ugyanis főleg a járművek karbantartását végző technikai személyzettel volt jelen Koszovóban.

A NATO legfőbb döntéshozó testülete pénteken jelentette be, hogy további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba, ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki az Észak-Koszovóban növekvő feszültségek miatt. A KFOR kedden közleményben szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy térjen vissza a párbeszédhez, ugyanis ez az egyetlen módja a tartós béke és a stabilitás biztosításának.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Tisza-kormány: hamarosan új bejelentéseket tesz Magyar Péter

Tisza-kormány: hamarosan új bejelentéseket tesz Magyar Péter

A külpolitika után csütörtökön ismét a hazai közéletre irányulhat a figyelem: délután Magyar Péter miniszterelnök részvételével tartanak kormányszóvivői tájékoztatót, amelyen a szerdai, maratoni kormányülés döntéseit ismertetik. A kabinet előtt mintegy negyven napirendi pont szerepelt, így több területen is érdemi változásokról érkezhetnek hírek, például kaszinókoncesszióról és a gyermekvédelemről is. Eközben nyilvánosságra került, korábban titkosított kormányhatározatokból kiderült, hogy Orbán Gáspárnak valójában jóval nagyobb szerepe volt a csádi misszióban, mint azt az előző kormány állította.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×