Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Újabb ügyben indul kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

A magyar jog szerint nem létezik a virtuális valuták és a fiat valuták közötti pénzváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nyilvántartásba vételére vagy engedélyezésére vonatkozó kötelezettség – kifogásolja az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, és felszólító levelet küld Magyarországnak az 5. pénzmosás elleni irányelv helytelen átültetése miatt – írja a Portfolio.

A brüsszeli indoklás szerint bár Magyarország bejelentette az irányelv teljes körű átültetését, a bizottság szerint nem megfelelően, mert a magyar jog szerint nem létezik a virtuális valuták és a fiat valuták közötti pénzváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nyilvántartásba vételére vagy engedélyezésére vonatkozó kötelezettség.

"A pénzmosás elleni szabályok fontos szerepet játszanak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. Az egyik tagállamban előforduló jogalkotási hiányosságok az EU egészére hatással vannak" – áll a bizottsági közleményben.

A bizottság szerint az Oroszország ukrajnai invázióját követően bevezetett uniós szankciók betartatása érdekében elengedhetetlen a büntetőlistára vett cégek haszonhúzóinak azonosítása. Ezért az uniós szabályokat hatékonyan kell végrehajtani és felügyelni a bűnözés elleni küzdelem, az uniós pénzügyi rendszer védelme és az uniós szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében.

Ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a bizottság dönthet úgy, hogy folytatja a jogsértési eljárást, és indokolással ellátott véleményt küld.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×