Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: pixabay

Lemondott több mint húsz polgármester Szerbiában, köztük a belgrádi főpolgármester is

Emiatt az érintett településeken akár már december 17-én előre hozott önkormányzati választásokat tarthatnak.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök egy szerda esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy az ellenzék követelései miatt előrehozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat tarthatnak Szerbiában. Az államfő közölte: december 17-től kezdve bármikor megtarthatják ezeket a választásokat.

Belgrád, valamint 25 további település polgármestere máris beadta lemondását, ami azt jelenti, hogy az érintett önkormányzatokban így valóban akár már december 17-ére ki lehet tűzni a választást. Az ide vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a voksolást annak napja előtt legalább 45, de legfeljebb 60 nappal lehet kiírni. Addig pedig egy kijelölt, ideiglenes testület irányíthatja a települést. Ugyanezek a határidők vonatkoznak a parlamenti választásokra is, vagyis ha december 17-én valóban előrehozott általános választásokat tartanának Szerbiában, akkor a voksolást legkésőbb november 3-án ki kell írni.

Szerbiában legutóbb 2020 tavaszán tartottak általános választásokat, előrehozott parlamenti választást pedig 2022 tavaszán.

Ha már december 17-én megtartanák a helyi választásokat azokon a településeken, amelyeken a polgármesterek most lemondtak, akkor az ő jelenlegi megbízatásuk körülbelül fél évvel megrövidülne.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×