A BRICS egy olyan szervezet, amely öt prominens országot foglal magában. Érdekessége, hogy az elnevezés eredete a Goldman Sachs egyik tanulmányában jelent meg 2001-ben: Brazília, Oroszország, India és Kína gazdasági potenciájáról szólt. Maga a szervezet az 2006-ban alakult meg ezzel a négy tagállammal, a célja a tagállamok közötti párbeszéd és együttműködés elősegítése volt, ez 2010-ben bővült ki a Dél-Afrikai Köztársasággal, és így lett a neve BRICS.

"Ez egy viszonylag laza szervezet, nincs alapokmánya, nincs állandó titkársága, irodája, és nincs hivatalos felvételi folyamat sem egyelőre potenciális tagjelöltek számára" – mondta a tömörülésről Csenger Ádám, a nemzetközi kapcsolatok kutatója.

Az augusztus második felében megtartott legutóbbi csúcstalálkozón bejelentették a tagok, hogy jövő januártól hat új tagállammal bővül a szervezet: Argentínával, Egyiptommal, Iránnal, Etiópiával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel.

A BRICS közlése szerint

több mint 40 ország kérte még a felvételét vagy fejezte ki érdeklődését a tagság iránt.

Hogy mi is ennek a bővülésnek a célja, azzal kapcsolatban megoszlik a jelenlegi tagállamok véleménye.

"Kína volt a fő támogatója a bővítésnek, már régóta hangoztatja a bővítés szükségességét, ezenkívül Oroszországnak is érdekében áll a bővítés, Kínának azért, mert ahogy a kínai–amerikai nagyhatalmi versengés egyre élesedik, és ennek jegyében az Egyesült Államok minél több országot próbál a maga oldalára állítani Kína ellenében, Kína is próbál egy Amerikával és a Nyugattal szemben álló széles koalíciót létrehozni, és ebbe az elképzelésébe remekül beleillik a BRICS, annál is inkább, mivel Kína ebben a szervezetben domináns pozícióval bír, például a gazdasági termelés 70 százalékát ő adja" – részletezte Csenger Ádám.

Oroszországnak pedig azért áll érdekében a bővítés, mert Ukrajna tavalyi megtámadása óta a nyugati világ személyében páriává vált, és egy kibővült BRICS reményei szerint nagyobb ellensúlyt képezhetne a nyugati dominanciával szemben.

A másik három tagállam esetében már árnyaltabb a helyzet a bővítés kapcsán.

"Elsősorban

Kína súlyát mutatja a szervezeten belül az, hogy át tudta vinni az akaratát, a másik három tagállam ugyanis úgy tekint a bővítésre, ami potenciálisan veszélyes lehet számára,

mivel így csökkenhet a súlyuk a szervezeten belül, illetve Kína dominanciája nőhet, merthogy az az elterjedt nézet ezen országok körében, hogy a jövő januárban csatlakozó országok elsősorban azért akarnak csatlakozni a BRICS-hez, hogy ezáltal könnyebb hozzáférést nyerjenek Kínához. Úgyhogy India, Brazília és Dél- Afrika kevésbé lelkes a bővítést illetően" – árnyalta a képet a kutató.

Ebből adódóan nem is várható az – Csenger Ádám megfogalmazása szerint: kicsi az esély –, hogy a BRICS a nyugati hegemóniával kifejezetten kritikus tagállamok erős szövetsége és egyúttal gazdasági szempontból a G20-nak egyenrangú alternatívája lesz.

"Elsősorban azért, mert

a csatlakozó hat új tagállam nem kifejezetten nyugatellenes vagy a Nyugattal szemben markánsan fellépni kívánó országokat takar, ez alól csak Irán a kivétel,

amely kifejezetten ellenséges az Egyesült Államokkal szemben. A többi tagállam viszont nem azért csatlakozik a BRICS-hez, hogy ezzel felváltsa nyugati országokkal fennálló kapcsolatait, hanem azért, hogy kiegészítse őket, tehát például Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államok hagyományos stratégiai partnereinek számít a Közel-Keleten, és ezt a pozíciójukat nem kívánják feladni, hanem a nyugati világ a fennálló kapcsolatait szeretné kibővíteni, kiegészíteni a BRICS-tagsággal, és ez elmondható a többi tagállamról is. Ez szembemegy az főleg kínai és orosz célkitűzéssel, ami egy markánsan nyugati szervezetet szeretne faragni a BRICS-ből; az új tagállamok úgy tekintenek rá mint egy lehetőségre, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzetközi súlyuk növekedjen, nemzetközi kapcsolataikat bővíteni tudják általa."

Az új tagállamok közötti egységet az is rontja, hogy például Egyiptom és Etiópia közötti évek óta súlyos vita tárgyát képezi az Etiópia által a Níluson nemrég épített gát, ami Egyiptom szerint növelni fogja az ő vízhiányát, továbbá Irán és Szaúd-Arábia is "hagyományosan" geopolitikai rivális a Közel-Keleten.

"És igaz ugyan, hogy idén márciusban Kína tető alá hozott kettejük között egy megegyezést, ami a kapcsolataik normalizálását szolgálja, de az eléggé valószínűnek tűnik, hogy az ellentéteket ez nem fogja végképp elsimítani" – ecsetelte.

Tehát az új tagállamok közötti egység sem lesz teljes mértékű, így kevés esély mutatkozik arra, hogy geopolitikai szempontból a kibővült BRICS egy egységes, markáns, a nyugati világrenddel szembeni alternatívát képező szervezetté váljon – zárta gondolatait Csenger Ádám.