eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Anna Favuzza a fivére, Bernard D. Favuzza nevét satírozza papírlapra az egyik toronyház helyén lévő medencének az áldozatok nevével díszített faláról az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet tagjai által eltérített utasszállító repülőgépekkel lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyainak helyén épült Szeptember 11. Nemzeti Emlékhelyen 2012. szeptember 11-én, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i repülőgépes terrortámadások tizenegyedik évfordulóján. A háttérben a One World Trade Center (One Világkereskedelmi Központ) felhőkarcolója magasodik.
Nyitókép: MTI/EPA/New York Times Pool/Chang W. Lee

Ez volt az USA történetének legsúlyosabb terrortámadása

Huszonkét évvel ezelőtt, ezen a napon érte az Egyesült Államok területét a legnagyobb terrorakció.

2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.

A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember - 90 ország állampolgárai - vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen.

A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után televíziós beszédében azt mondta: "Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény" történt, és közölte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott "hazafias törvényt", amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, korlátozva a polgári szabadságjogokat.

A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.

A romba dőlt WTC helyén új épületegyüttest húztak fel. A tervezett hét felhőkarcolóból az elsőt 2013-ban, a leglátványosabb és leghatalmasabb One World Trade Centert 2014-ben adták át, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete.

Az Egyesült Államok 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb, húsz évig tartó háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget, az Afganisztánban már augusztus 15-én hatalomra került tálibok átmeneti kormánya hivatalosan az Amerika elleni terrortámadás 20. évfordulóján, 2021. szeptember 11-én kezdte meg működését.

Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008-ban a guantánamói haditengerészeti támaszponton kezdődött, a különleges katonai bíróság 2012-ben emelt vádat ellenük terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt. A terrortámadások egyik fő szervezőjének tartott Ajmán az-Zavahirivel 2022. július 31-én végzett amerikai dróntámadás Kabulban.

Az Egyesült Államok vezetői - köztük Joe Biden alenök (B1) és Barack Obama (B2) elnök -  a Fehér Ház különleges műveleti szobájából figyelik az Oszáma bin Láden elleni akciót. Forrás: Wikipédia
Az Egyesült Államok korábbi vezetői - köztük Joe Biden alenök (B1) és Barack Obama (B2) elnök - 2011. május 2-án, a Fehér Ház különleges műveleti szobájából figyelik az Oszáma bin Láden elleni akciót. Forrás: Wikipédia

Az amerikai törvényhozás - Barack Obama elnök vétója ellenére - 2016 szeptemberében törvényt szavazott meg, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát (a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt). A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá.

Joe Biden elnök 2021. szeptember 3-án elnöki rendeletben írta elő a terrortámadásokhoz kapcsolódó titkosított kormányzati dokumentumok felülvizsgálatát. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy héttel később a merénylők és a szaúdi kormány kapcsolatát vizsgáló nyomozati anyagot hozott nyilvánosságra; a rijádi kormány bűnrészességére vonatkozó bizonyíték nem került elő. A tragédia tavalyi évfordulóján az al-Kaida könyvet jelentetett meg a terrortámadások menetéről az interneten.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×