Az Audi, a BMW, de még a Volkswagen is a legkülönbözőbb kedvezményekkel igyekszik csábítani a hazai vevőket, ugyanakkor a világpiacon is szorul a kapca – elsősorban a kínai konkurencia miatt –, de nincsenek könnyebb helyzetben a német autóipari beszállítók sem. Egy friss ágazati tanulmány szerint a németek egyre inkább lemaradnak a nemzetközi versenyben, és veszítenek globális piaci részesedésükből.

Az PwC vállalati tanácsadó cég által ismertetett adatokból kitűnt, hogy a tavalyi részesedésük átlagosan 13 százalékos volt, messze elmaradva Európa többi részétől (21 százalék), Ázsiától (23 százalék), valamint a 25 százalékos Amerikától.

A fontos mutatónak számító haszonkulcs tekintetében ugyancsak az utolsó hely jutott. A hanyatlás azonban nem tavaly, hanem már 2019-ben kezdődött. Azóta ugyanis a német beszállítók 2,7 százalékpontot veszítettek világpiaci részesedésükből.

Ágazati szakértők szerint a jövő technológiájával, valamint a várható nyereségekkel kapcsolatos versenyben az ázsiai konkurensek jelentős mértékben megerősödtek. A tanulmány ezzel kapcsolatban két dél-koreai akkumulátorgyártó céget emelt ki, amelyek bejutottak a "legjobb" harminc közé. A kínai CATL akkumulátorgyártó cég a rangsorban a második helyre küzdötte fel magát, megelőzve a a japán Densót, déél-koreai Hyndai Mobsot, valamint a német Friedrichshafent. A Robert Bosch multinacionális társaság megőrizte első helyét.

Az eladások terén az ágazat a különböző válságok előtti sikeres idők forgalmának elérését célozta meg. Mivel azonban a megemelkedett költségeket aligha lehetett az autógyártókra hárítani, a haszonkulcsok csökkentek. Ennek nyomán a német beszállítók a nyereség tekintetében 3.9 százalékpontos részesedéssel a PwC összehasonlító listáján az utolsó helyen végeztek.

A tanulmány szerzője, Henning Rennert szerint a német beszállítók 16 milliárd eurót kívánnak beruházni kutatási és fejlesztési célokra. Ez az összeg minden korábbinál magasabb. A tervezett beruházások sikere érdekében azonban Rennert szerint arra van szükség, hogy a technológiai fejlesztés még erősebben igazodjon a piaci szükségletekhez, valamint az általános versenyhelyzethez. A felzárkózás érdekében tényleges innovációkra, új növekedési stratégiák kidolgozására va szükség – hangoztatta a tanulmány szerzője.