Grúzia és Moldova szerepel Nancy Faeser listáján. A szociáldemokrata belügyminiszter ezzel a két országgal kívánja növeli az úgynevezett biztonságos származási országok számát. A "kiváltságosok" listáján azok az országok szerepelnek, ahonnan az érkezők menekültügyi kérelmeik gyorsabb és pozitívabb elbírálására számíthatnak.

Az eddigi nyolc biztonságos származási ország a német mérce szerint Ghána, Szenegál, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Montenegró. Grúziával és Moldovával már tízen lennének.

A belügyminiszter szerint csatlakozásuknak nincs akadálya.

"Mindkét ország európai uniós tagságra pályázik, és egyikükben sem fenyegeti az embereket politikai üldözés"

– érvelt a Funke médiacsoportnak nyilatkozva Nancy Faeser, aki szerint ezen országok esetében csekély az elutasított menedékkérők száma. Ebből fakadóan a szóban forgó két ország esetében az illegális migráció rendkívül gyorsan és hatékonyan csökkenthető.

A miniszter bejelentette, hogy mindkét országgal migrációs megállapodást kíván kötni. Ezáltal lehetőséget biztosítanánk az onnan érkezőknek, akik megfelelő képzésben kívánnak részt venni, vagy munkát akarnak vállalni – jelentette Faeser, utalva arra, hogy Németországnak sürgősen szüksége van a szakképzett munkaerőre.

A megállapodás része lenne ugyanakkor az is, hogy ez az országok visszafogadják azokat, akik menedékérelmét a német hatóságok visszautasítják.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy eddig sok kitoloncolás hiúsult meg a visszafogadás elutasítása miatt.

Várható, hogy a kormány Nancy Faeser javaslatára a legrövidebb, a ZDF szerint akár huszonnégy órán áldását adja.

Tiltakozott a miniszter javaslatában foglaltak ellen Németország legnagyobb menekültügyi szervezete, a Pro Asyl. A menekülteket amúgy felkaroló szervezet nem értett egyet Faeserrel abban, hogy a két ország biztonságos származási ország lenne. Állásfoglalása szerint Grúziában visszalépések történtek a demokrácia, illetve a jogállamiság terén, Moldovában pedig többi között a szintikkel és a romákkal szemben alkalmaznak diszkriminációt. Ezen kívül mindkét országban erősödik az orosz befolyás – érvelt a Pro Asyl.

A miniszter ugyanakkor nyilatkozatában hangoztatta azt is, hogy Németország a menekültekkel kapcsolatban teljes mértékben tudatában van humanitárius felelősségének. Faeser szerint ez különösen igaz arra a több mint egymillió emberre, aki Putyin "barbár háborúja" elől menekült Ukrajnából Németországba.

Mindennek ellentmond, hogy az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF elfogadhatatlannak minősítette a menekült gyermekekkel szemben alkalmazott német hatósági bánásmódot.

Az ENSZ-szervezet tanulmánya szerint a németországi menekültotthonokban "nagyrészt siralmasan" bánnak a menekült gyermekekkel, és ennek sürgős megváltoztatására van szükség. A szervezet hangsúlyozta, hogy a menekült gyermekeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a német gyermekeket. A tanulmányt idéző Der Spiegel szerint több gyermek, illetve fiatal panaszkodott a menekültszállásokon uralkodó rendkívül rossz higiéniai körülmények miatt. Többen kifogásolták, hogy nincs lehetőségük tényleges iskolai oktatásra és – mint fogalmaztak – a magánszférára sem.

Az erre vonatkozó felmérést az UNICEF és az Emberi Jogok Német Intézete megbízásából a szociális kutatásokkal foglalkozó német SINUS-Intézet végezte több mint ötven 6 és 17 év közötti gyermek, illetve fiatal megkérdezésével vidéki és nagyvárosi menekültszállásokon. Ezek közül a legnagyobb szálláson a felmérés idején csaknem ezer menekült tartózkodott, ezek közül száz kiskorú volt.

2015 óta több mint kétmillió menedékkérő érkezett Németországba, több mint negyven százalékuk kiskorú. Az Ukrajna ellen indított orosz háború óta csaknem minden harmadik menedékkérő az ostromlott országból érkezett.

A gyermekek számára különösen megterhelő az otthonokban uralkodó helyhiány, az egyes lakásokban, illetve szobákban "kétszeres" a zsúfoltság.

Egy 17 éves lány miatt panaszkodott, hogy elválasztották édesanyjától, és hónapokon keresztül mindkettőjüknek más családokkal kellett együtt élniük.