Infostart.hu
eur:
360.4
usd:
309.37
bux:
131933.29
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kulcsfontosságú évszámot közölt az EU magyar biztosa

Mégpedig az unió várható balkáni bővítésének idejére tett jóslatot.

Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit - jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli hírportálnak pénteken adott nyilatkozatában.

A magyar uniós biztos a hírportál kérdésére válaszolva kijelentette: "az uniós bővítés akarat és teljesítés kérdése". Úgy az EU-nak, mint a nyugat-balkáni partnerországoknak vagy a másik három tagjelölt országnak, Ukrajnának, Moldovának és Georgiának (Grúzia) is eredményeket kell felmutatnia - jelentette ki.

"A 2030-as céldátum minden bizonnyal megvalósítható, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindannyiunknak, minden uniós intézménynek, minden tagállamnak és minden tagjelölt országnak meg kell kettőznie erőfeszítéseit" - fogalmazott.

Várhelyi Olivér közölte, októberben, amikor az Európai Bizottság várhatóan bemutatja a csatlakozási folyamatban részt vevő országok előrehaladásáról szóló éves jelentését, a brüsszeli testület "érdemi javaslatokkal" fog előállni a bővítést illetően.

"Készen állunk arra, hogy merész javaslatokkal és új ötletekkel álljunk elő" - idézte az uniós biztost a hírportál.

Várhelyi tájékoztatása szerint a javaslatok között elsősorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által májusban említett, úgynevezett növekedési terv szerepel, amellyel az EU növelni kívánja a nyugat-balkáni beruházásokat, enyhítve ezzel Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági hatásait is.

"Ez a terv nemcsak az intézményi, hanem a valódi uniós integrációját is fel fogja gyorsítani ezeknek az országoknak" - fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a terv magában foglalná egyebek mellett a jogállamisággal, a demokráciával, a gazdasági reformokkal és az integrációval kapcsolatos reformokat, javítaná a befektetői légkört, és biztosítaná a szükséges pénzügyi támogatást a fejlettségi szakadék megszüntetéséhez. Az intézkedés tartalmazná továbbá az előcsatlakozási uniós alapok növelését is, valamint biztosítaná az unió számos szakpolitikai területéhez való korai hozzáférést.

"Sokkal könnyebb lesz integrálni ezeket az országokat, ha a jelenleginél fejlettebbek" - tette hozzá.

Várhelyi Olivér csütörtökön, az X (Twitter) közösségi oldalon közzétett üzenetében üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Spanyolország "részt kíván venni, és nagy lépést szeretne tenni az uniós bővítés megvalósításában".

Az Európai Bizottság mindig készen állt minden olyan javaslat megtételére, amely a 2030-as bővítéshez vezetheti az Európai Uniót - tette hozzá a bővítésért felelős uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: lesznek jelei annak, hogy szétesik a brit kormány

Szakértő: lesznek jelei annak, hogy szétesik a brit kormány

Egyelőre Keir Starmer mögött támogatás van a kormányon belül, és úgy tűnik, túl sok a fellépni látszó ellenjelölt ahhoz, hogy sikeres legyen egy kormányfőváltási kísérlet. De a helyzet napról napra változhat Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint, Wes Streeting emblematikus egészségügyi miniszter kiszállása is egy ilyen jel lehet.

Sulyok Tamás: célkeresztbe kerültem, de nem csupán én, az államfői intézmény is

Még a látszatát is kerülni kell a nem jogállami megoldásoknak Sulyok Tamás államfő szerint, akivel interjú jelent meg. „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.”
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×