Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
326.35
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: Pixabay.com

Egy térkép sodorja konfliktusba a világ két legnagyobb országát

India vs. Kína: Újdelhi tiltakozott, mert egy pekingi térképen Kína részeként szerepel egy indiai terület.

India hivatalosan tiltakozott Kínánál amiatt, hogy egy újonnan közétett hivatalos kínai térképen egy Indiához tartozó terület pekingi fennhatóság alatt szerepel.

"Elutasítjuk az ilyen álláspontokat, mert teljesen alaptalanok. Ez a lépés a kínai fél részéről csupán tovább nehezíti a határkérdés megoldását" - jelentette ki Arindam Bagcsi közleményben.

Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter kedd esti televíziós interjújában abszurdnak nevezte a kínai álláspontot.

Az idén kiadott térképen, amely a kínai természeti erőforrások minisztériumának honlapján is megjelent, az északkelet-indiai Arunácsal Prades állam és az indiai-bhutáni-kínai hármashatárnál fekvő Doklam-fennsík Kínához tartozó területként van feltüntetve. Újdelhi emellett sérelmezte azt is, hogy az India által magának követelt, de kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík is Kína részeként szerepel.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a múlt héten nem hivatalos beszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel a BRICS-országok vezetőinek johannesburgi csúcstalálkozóján, és aggodalmát fejezte ki a Peking és Újdelhi között feszülő határvitával kapcsolatban. Az indiai külügyminisztérium akkor azt közölte, a felek megegyeztek abban, hogy igyekeznek lezárni a két ország között régóta húzódó vitás kérdést, és mindent megtesznek a határon állomásozó csapatok visszahívása érdekében.

A kínai külügyminisztérium szintén a határ menti térség biztonságának és stabilitásának fontosságát hangoztatta.

Augusztusban a két fél hadseregparancsnoki szinten is egyeztetett a határ menti vitatott övezetben fennálló feszültség csökkentéséről. A világ leghosszabb - összesen 3340 kilométeres - határán osztozó Kína és India között több évtizedre nyúlnak vissza a határviták, rendezésüket évek óta tartó tárgyalásokkal sem tudták elérni. A jelenleg "érvényes" Tényleges Ellenőrzési Vonal vitatott, bár többé-kevésbé tiszteletben tartott határvonal.

A határviták miatt 1962-ben alig egy hónapig tartó villámháború tört ki a két ország között, Kína elfoglalt 23 200 négyzetkilométernyi területet Indiától, és az indiai hadsereg súlyos veszteséget szenvedett. Később Kína kivonult az elfoglalt terület legnagyobb részéről, egyedül Ladakh régióban tartott meg egy 4023 négyzetkilométeres részt. Határvillongások és kisebb összecsapások azóta is előfordultak a térségben. Legutóbb 2020 májusában közelharc tört ki kínai és indiai katonák között a területen.

Címképünk illusztráció

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×