Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Unsplash.com

Megkerült az ellopott műkincsek egy része

A British Museumnak sikerült visszaszereznie a gyűjteményéből ellopott és gyűjtőknek eladott tárgyak egy részét.

George Osborne egykori brit pénzügyminiszter, aki 2021 óta a múzeum kuratóriumi elnöke jelentette be, hogy a mintegy 2 ezer ellopott tárgy egy része már visszakerült.

A British Museum több mint 8 milliós gyűjteményéből csak mintegy 80 ezret állítanak ki a bemutatótermekben. A kuratórium elnöke elismerte, hogy a hatalmas gyűjtemény nem minden tárgyát katalogizálták, és az elkövető, aki ezt tudta, szinte minden veszély nélkül kivihette ezeket az épületből.

George Osborne azt mondta, nem hiszi, hogy a múzeum vezetése megpróbálta volna eltussolni a botrányt, amikor a lopások először ismertté váltak, de elismeri:

sokáig "nem tudták elhinni, hogy az egyik alkalmazott áll a lopások mögött".

A brit média szerint egy belső vizsgálat eredményeként elbocsátották az intézménytől Peter Higgst, a görög gyűjtemények egykori őrzőjét, aki 30 évig dolgozott a múzeumban. Maga Higgs tagadja, hogy köze lenne a hiányzó tárgyakhoz.

A The Daily Telegraph szerint a Peter Higgs által állítólag ellopott tárgyak együttes értéke több millió font is lehet. A lap korábban arról számolt be, hogy az ellopott tárgyak közül néhányat 40 fontért kínáltak eladásra az eBay-en, bár valós értékük eléri az 50 000 fontot. Az ellopott tárgyak származási ideje a Kr.e. 15. századtól a Kr.u. 19. századig terjed.

Mint arról az Infostart már korábban beszámolt, a lopási botrány miatt Hartwig Fischer múzeumigazgató pénteken benyújtotta lemondását.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×