Infostart.hu
eur:
361.91
usd:
311.85
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Közép-amerikai kivándorlók gyalogolnak a mexikói Córdobában 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Ugarte

Árulkodó adatok az európai migrációról

Németországban tavaly 190 százalékkal nőtt, Magyarországon viszont egy százalékkal csökkent 2021-hez képest az unión kívülről érkező külföldiek számára első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma.

Az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak tavaly, a jogosultságok legtöbbjét munkavállalás céljából biztosították - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A jelentés szerint tavaly mintegy 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki, 26 százalékkal, 753 445-tel többet mint 2021-ben, ami 2009 óta a legtöbb, a koronavírus-világjárvány előtti időszakot is jelentősen felülmúlja. A tagállami hatóságok mintegy 3 millió ilyen engedélyt adtak ki 2019-ben - jegyezték meg.

A tagországok közül Németországban nőtt a legnagyobb mértékben, 190 százalékkal az első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma 2021-hez képest. A német hatóságok a 2021-es 185 570 engedélyhez képest, tavaly 538 690 ilyen jogosultságot biztosítottak. Németországot Málta (+164 százalék; 37 851) és Írország (+146 százalék; 85 793) követte.

2021-hez képest tavaly Csehországban csökkent a legnagyobb mértékben a kiadott tartózkodási engedélyek száma,

ahol 28 százalékos visszaesés mellett 53 809 ilyen engedélyt állítottak ki 2022-ben. Szlovákiában 6 százalékkal 27 441-re, majd pedig Magyarországon 1 százalékkal 57 286-ra esett vissza a nem uniós állampolgároknak első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma.

Az uniós statisztikai hivatal közölte, a legtöbb engedélyt tavaly foglalkoztatás céljából adták ki. Az ilyen jogosultság az összes engedély 42 százalékát tette ki, mintegy 1,6 milliót, ami 243 617-tel, azaz 18 százalékkal több a 2021-es adatoknál. A tartózkodási engedélyeket továbbá családi okokból (24 százalék), nemzetközi védelem biztosítása (21 százalék), valamint oktatásban való részvétel céljából (13 százalék) adták ki a tagországok. A nemzetközi védelem biztosítása céljából kiadott engedélyek száma 37 százalékkal, az oktatási célból kiadott engedélyek száma 33 százalékkal, a családi okokból biztosított tartózkodási engedélyek számra pedig 26 százalékkal volt több 2022-ben, mint a megelőző évben.

Az uniós országok közül Németország biztosította a legtöbb, 538 690 első alkalommal kiadott tartózkodási engedélyt nem uniós állampolgárok számára, ami az EU-ban kiadott összes engedély 15 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (457 412), majd Olaszország (337 788) és Franciaország (324 200) követi.

A munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyek legtöbbjét Spanyolországban (145 314), Németországban (81 795) és Olaszországban (66 791) adták ki.

Családi okokból Németország (188 367), Spanyolország (168 804) és Olaszország (131 275) biztosította a legtöbb ilyen jogosultságot. "Egyéb okokból", köztük főként nemzetközi védelem biztosítására Németország (198 456) és Olaszország (114 256) adott ki tartózkodási engedélyt. A legtöbb oktatással kapcsolatos engedélyt Franciaország biztosította (104 777), majd Németország (70 072) és Spanyolország (58 636) - közölte az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×