Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének felvételén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pódiumbeszélgetésen vesz részt a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozóján Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/NATO

Nem csak azért előszobáztatja a NATO Ukrajnát, mert nem akar hadba lépni Oroszországgal

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban tisztázta, Oroszország sok szempontból túlságosan "bent van" Ukrajnában ahhoz, hogy a háború lezárása önmagában elég legyen Ukrajna felvételéhez.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint azonban a belépés a harcok után sem lesz egyszerű feladat Kijevnek.

"Ukrajna ha most csatlakozna a NATO-hoz, az azt jelentené, hogy a NATO is részese a háborúnak. Ha ezt továbbgondoljuk,

Oroszország hagyományos fegyverzetben sokkal gyengébb, mint a NATO, különösen mint az Egyesült Államok, ez pedig azt jelentené, hogy a háború előbb-utóbb a tömegpusztító fegyverek területére megy át.

Ezt senki nem akarhatja" - magyarázta.

Hogy milyen feltételeket szabhat még a NATO Ukrajnának, arról azt mondta, nyilván katonaiakat, biztonságiakat - "Ukrajna azért erősen áthatott az orosz hírszerzés által; nem kevés árulás történt különösen a déli fronton, az oroszok ilyen értelemben mélyen bent vannak, kockázat tehát egy olyan országot bevenni, amíg ilyen elemek vannak" - és politikaiakat, amelyekről bármely tagállam mondhatja, hogy "ez még nem elég", legyen szó kisebbségekről, jogállamról. És hát minden NATO-tagállamnak bele kell egyeznie a csatlakozásba - tette hozzá.

Megjegyezte, a NATO egésze nem ajánl fegyvereket, ezzel szemben aknamentesítést és kiképzést igen. Egyes országok viszont tényleg tettek fontos vállalásokat.

"Franciaország egy 300 kilométeres hatótávolságú rakétát ad, Németország közben újabb csomagot jelentett be, az Egyesült Államok is jelentős lépéseket közölt. De ezek a támogatások az én értelmezésemben nem elegendők ahhoz, hogy a hagyományos orosz hadsereget legyőzzék" - fejtegette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem kapott Ukrajna NATO-meghívót. Ezt magyarázva Demkó Attila elmondta, a NATO és Ukrajna között eddig is volt párbeszéd, ennek most megemelték a szintjét bizottságról tanácsra, Ukrajna ezzel kiemelt keleti ország lett, éppen Oroszország helyett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×