Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének felvételén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pódiumbeszélgetésen vesz részt a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozóján Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/NATO

Nem csak azért előszobáztatja a NATO Ukrajnát, mert nem akar hadba lépni Oroszországgal

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban tisztázta, Oroszország sok szempontból túlságosan "bent van" Ukrajnában ahhoz, hogy a háború lezárása önmagában elég legyen Ukrajna felvételéhez.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint azonban a belépés a harcok után sem lesz egyszerű feladat Kijevnek.

"Ukrajna ha most csatlakozna a NATO-hoz, az azt jelentené, hogy a NATO is részese a háborúnak. Ha ezt továbbgondoljuk,

Oroszország hagyományos fegyverzetben sokkal gyengébb, mint a NATO, különösen mint az Egyesült Államok, ez pedig azt jelentené, hogy a háború előbb-utóbb a tömegpusztító fegyverek területére megy át.

Ezt senki nem akarhatja" - magyarázta.

Hogy milyen feltételeket szabhat még a NATO Ukrajnának, arról azt mondta, nyilván katonaiakat, biztonságiakat - "Ukrajna azért erősen áthatott az orosz hírszerzés által; nem kevés árulás történt különösen a déli fronton, az oroszok ilyen értelemben mélyen bent vannak, kockázat tehát egy olyan országot bevenni, amíg ilyen elemek vannak" - és politikaiakat, amelyekről bármely tagállam mondhatja, hogy "ez még nem elég", legyen szó kisebbségekről, jogállamról. És hát minden NATO-tagállamnak bele kell egyeznie a csatlakozásba - tette hozzá.

Megjegyezte, a NATO egésze nem ajánl fegyvereket, ezzel szemben aknamentesítést és kiképzést igen. Egyes országok viszont tényleg tettek fontos vállalásokat.

"Franciaország egy 300 kilométeres hatótávolságú rakétát ad, Németország közben újabb csomagot jelentett be, az Egyesült Államok is jelentős lépéseket közölt. De ezek a támogatások az én értelmezésemben nem elegendők ahhoz, hogy a hagyományos orosz hadsereget legyőzzék" - fejtegette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem kapott Ukrajna NATO-meghívót. Ezt magyarázva Demkó Attila elmondta, a NATO és Ukrajna között eddig is volt párbeszéd, ennek most megemelték a szintjét bizottságról tanácsra, Ukrajna ezzel kiemelt keleti ország lett, éppen Oroszország helyett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

Október 10-e a Mentális Egészség Világnapja. Ennek kapcsán készített felmérést a magyar fiatalok lelkiállapotáról az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító. A kutatás szerint minden harmadik 14 és 19 év közötti fiatal lelki problémákkal küzd, és szorongva kezdi a napját. Az NNGY szakértője az InfoRádióban arra is rámutatott, hogy bár csökken az öngyilkosságok mértéke, gyakran még mindig bolondnak tartják, aki mentális segítséget kér, ezért még a felnőttek is szégyellik ezt.

Karácsony Gergely az InfoRádió Arénájában: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halála után továbbra is nyitott kérdéseket vet fel az irkutszki pestisellenes kutatóintézet ügye. Az első beszámolók tüdőpestis-gyanúról szóltak, az orosz hatóságok azonban azt állítják, hogy pestises esetet nem igazoltak, és a járványügyi helyzet nyugodt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint viszont a hiányzó információk miatt teljes kockázatértékelés egyelőre nem készíthető. A Portfolio ezért megnézte, hogyan kezeli most az ügyet az orosz hivatalos kommunikációra támaszkodó regionális sajtó, és mit írnak azok az orosz nyelvű, függetlenebb források, amelyek a helyi bizonytalanságot és információhiányt is bemutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×