eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének felvételén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pódiumbeszélgetésen vesz részt a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozóján Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/NATO

Nem csak azért előszobáztatja a NATO Ukrajnát, mert nem akar hadba lépni Oroszországgal

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban tisztázta, Oroszország sok szempontból túlságosan "bent van" Ukrajnában ahhoz, hogy a háború lezárása önmagában elég legyen Ukrajna felvételéhez.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint azonban a belépés a harcok után sem lesz egyszerű feladat Kijevnek.

"Ukrajna ha most csatlakozna a NATO-hoz, az azt jelentené, hogy a NATO is részese a háborúnak. Ha ezt továbbgondoljuk,

Oroszország hagyományos fegyverzetben sokkal gyengébb, mint a NATO, különösen mint az Egyesült Államok, ez pedig azt jelentené, hogy a háború előbb-utóbb a tömegpusztító fegyverek területére megy át.

Ezt senki nem akarhatja" - magyarázta.

Hogy milyen feltételeket szabhat még a NATO Ukrajnának, arról azt mondta, nyilván katonaiakat, biztonságiakat - "Ukrajna azért erősen áthatott az orosz hírszerzés által; nem kevés árulás történt különösen a déli fronton, az oroszok ilyen értelemben mélyen bent vannak, kockázat tehát egy olyan országot bevenni, amíg ilyen elemek vannak" - és politikaiakat, amelyekről bármely tagállam mondhatja, hogy "ez még nem elég", legyen szó kisebbségekről, jogállamról. És hát minden NATO-tagállamnak bele kell egyeznie a csatlakozásba - tette hozzá.

Megjegyezte, a NATO egésze nem ajánl fegyvereket, ezzel szemben aknamentesítést és kiképzést igen. Egyes országok viszont tényleg tettek fontos vállalásokat.

"Franciaország egy 300 kilométeres hatótávolságú rakétát ad, Németország közben újabb csomagot jelentett be, az Egyesült Államok is jelentős lépéseket közölt. De ezek a támogatások az én értelmezésemben nem elegendők ahhoz, hogy a hagyományos orosz hadsereget legyőzzék" - fejtegette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem kapott Ukrajna NATO-meghívót. Ezt magyarázva Demkó Attila elmondta, a NATO és Ukrajna között eddig is volt párbeszéd, ennek most megemelték a szintjét bizottságról tanácsra, Ukrajna ezzel kiemelt keleti ország lett, éppen Oroszország helyett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×