Infostart.hu
eur:
385.98
usd:
329.77
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnök, Kisida Fumio japán, Justin Trudeau kanadai és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetői (b-j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (j3) sajtóértekezletet tartanak a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Eldőlt: jelentős katonai segítséget ad a G7 Ukrajnának

A biztonsági garanciákról szóló deklarációt már alá is írták a NATO-csúcson. Most először tesz ilyet a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport.

A biztonság nem csak regionális, hanem globális ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a NATO és a vele együttműködő partnerországok közösen lépjenek fel a globális kihívások ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Vilniusban azt követően, hogy befejeződött a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt.

A találkozó a NATO-tagországok és Ukrajna kormányfői találkozójával ért véget, előtte pedig a szövetség tagországainak állam-, illetve kormányfői Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Unió vezetőivel folytattak eszmecserét. A záró sajtótájékoztatón Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladatnak annak elősegítését mondta, hogy az ukrajnai háború véget érjen. Ehhez szükség van arra, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást - szögezte le.

A csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparú országainak csoportja (G7) közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egy nemzetközi keretterv révén lehetővé teszik Ukrajna hosszú távú védelmi támogatását két- és többoldalú megállapodások alapján.

Technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van,

amely a fejlett katonai felszerelésektől, a kiképzésen és a hírszerzési együttműködésen át az internetes támadások elleni védekezésig terjed.

Andrzej Duda lengyel államfő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Vilniusban döntések "egész sora" született, amely Ukrajnát közelebb viszi a NATO-hoz. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy "bátorságból Ukrajna példát mutatott az egész világnak".

Stoltenberg kiemelte, hogy a csúcstalálkozón megerősítették: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A NATO együttműködő partnereivel szerdán folytatott találkozók különösen fontosak voltak, hiszen a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokkal valamennyiüknek szembe kell nézniük. Megemlítette, hogy ebben több területen Kína is részt vesz.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta még: továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy a NATO irodát nyit Tokióban. Emmanuel Macron francia elnök mindazonáltal ebben a témában úgy nyilatkozott, hogy a szövetség számára fontosabb a szoros együttműködés Japánnal, mint a fizikai jelenlét ott.

Beszélt Stoltenberg arról, hogy a védelmi kiadások megfelelő szintje is a biztonsági garanciák közé tartozik. Ezért is szükséges, hogy minden NATO-tagország teljesítse a GDP-arányosan két százalékos minimális célkitűzést e kiadások terén.

Címlapról ajánljuk

Nagyot fordult a lakáspiac az Otthon Start miatt év közben – trendek, szokások, árak

Az év első néhány hónapjában főleg a befektetők voltak aktívak a piacon, akik többnyire kisebb méretű, jól kiadható lakásokat kerestek, majd egyre nagyobb számban jelentek meg a saját célra vásárlók, akik leginkább családi házak iránt érdeklődtek az agglomerációban – mondta az InfoRádióban Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Jelzést kaptak a piacok - irányba állt a forint

Jelzést kaptak a piacok - irányba állt a forint

Gyengüléssel kezdte a napot a magyar fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is. A piaci folyamatokat jó eséllyel még az MNB tegnapi kamatdöntése és sajtótájékoztatója hajtja. Bár az irányadó ráta mértéke változatlanul 6,5 százalékon maradt, a jegybank előretekintő iránymutatása némileg megváltozott és Varga Mihály elnök tegnapi kijelentése szerint adatvezérelt üzemmódba lépett. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politikai irány egyértelműen lazább, mint az elmúlt hónapokban, a jegybank pedig óvatosan megnyitotta az ajtót egy esetleges év eleji kamatcsökkentés előtt. A kommunikáció lazulása a forint árfolyamában is megmutatkozik, tegnap délután óta ugyanis majdnem 2 egységet emelkedett az euró, és 4,5-et a dollár árfolyama. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a forint gyengülő trendje ma is folytatódni fog, a ma megjelenő európai makrogazdasági adatok pedig várhatóan nem hoznak érdemi fordulatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×