Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnök, Kisida Fumio japán, Justin Trudeau kanadai és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetői (b-j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (j3) sajtóértekezletet tartanak a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Eldőlt: jelentős katonai segítséget ad a G7 Ukrajnának

A biztonsági garanciákról szóló deklarációt már alá is írták a NATO-csúcson. Most először tesz ilyet a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport.

A biztonság nem csak regionális, hanem globális ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a NATO és a vele együttműködő partnerországok közösen lépjenek fel a globális kihívások ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Vilniusban azt követően, hogy befejeződött a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt.

A találkozó a NATO-tagországok és Ukrajna kormányfői találkozójával ért véget, előtte pedig a szövetség tagországainak állam-, illetve kormányfői Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Unió vezetőivel folytattak eszmecserét. A záró sajtótájékoztatón Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladatnak annak elősegítését mondta, hogy az ukrajnai háború véget érjen. Ehhez szükség van arra, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást - szögezte le.

A csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparú országainak csoportja (G7) közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egy nemzetközi keretterv révén lehetővé teszik Ukrajna hosszú távú védelmi támogatását két- és többoldalú megállapodások alapján.

Technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van,

amely a fejlett katonai felszerelésektől, a kiképzésen és a hírszerzési együttműködésen át az internetes támadások elleni védekezésig terjed.

Andrzej Duda lengyel államfő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Vilniusban döntések "egész sora" született, amely Ukrajnát közelebb viszi a NATO-hoz. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy "bátorságból Ukrajna példát mutatott az egész világnak".

Stoltenberg kiemelte, hogy a csúcstalálkozón megerősítették: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A NATO együttműködő partnereivel szerdán folytatott találkozók különösen fontosak voltak, hiszen a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokkal valamennyiüknek szembe kell nézniük. Megemlítette, hogy ebben több területen Kína is részt vesz.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta még: továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy a NATO irodát nyit Tokióban. Emmanuel Macron francia elnök mindazonáltal ebben a témában úgy nyilatkozott, hogy a szövetség számára fontosabb a szoros együttműködés Japánnal, mint a fizikai jelenlét ott.

Beszélt Stoltenberg arról, hogy a védelmi kiadások megfelelő szintje is a biztonsági garanciák közé tartozik. Ezért is szükséges, hogy minden NATO-tagország teljesítse a GDP-arányosan két százalékos minimális célkitűzést e kiadások terén.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×