„Hszi Csin-Ping nagyon felhúzta magát, amiért lelőttem a két vagonnyi kémfelszereléssel ellátott ballont, mert állítása szerint nem tudta, hogy ezek ott voltak. Hát igen, kínos tud lenni a diktátoroknak, amikor nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik” – fogalmazott Joe Biden amerikai elnök egy Kaliforniában tartott kampányeseményen a BBC beszámolója szerint, amit a Hvg.hu szemlézett.

Mao Ning külügyi szóvivő pekingi tájékoztatóján Biden megnyilatkozására utalva kijelentette, az amerikai elnök súlyosan megsértette a diplomáciai protokollt, és „Kína politikai méltóságát”. „Ez egy kirívó politikai provokáció” – szögezte le Mao, s kifejezte országa ezzel kapcsolatos határozott elégedetlenségét és tiltakozását.

„Az Egyesült Államok megjegyzései rendkívül abszurdak és felelőtlenek”

– hangoztatta, visszautasítva Biden megjegyzését.

A kemény szavak előtt egy nappal az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken Pekingbe látogatott, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon, miután öt éven keresztül nem látogatott magas rangú amerikai tisztviselő a távol-keleti országba.

A két ország között ugyanis már azelőtt feszültségek alakultak ki, hogy februárban észlelték volna a léggömböt: az Egyesült Államok ugyanis elítéli Kína Tajvan-politikáját és az emberi jogok sérelmét is. Miközben Amerika szerint kémkedett a léggömb, Kína azt állította, csak meteorológiai megfigyeléseket végeztek, Washington pedig „nyilvánvalóan túlreagálta” az ügyet.

Mao Ning most ismét azt bizonygatta, hogy a szóban forgó léggömb meteorológiai megfigyeléseket végzett és a szél sodorta le véletlenül eredetileg tervezett útvonaláról. „Az Egyesült Államoknak nyugodtan és professzionális módon kellett volna a helyzetet kezelnie” – mondta. Ehelyett – tette hozzá – „a tényeket elferdítve erőt alkalmazott, hogy felfújja az ügyet”.

Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszélésein Blinken egyébként arról beszélt, hogy Biden elnök szerint „az Egyesült Államoknak és Kínának kötelessége felelősségteljesen kezelni kapcsolatait, s ez az Egyesült Államok, Kína és a világ érdeke”. Azt is leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem törekszik új hidegháborúra, nem törekszik Kína rendszerének megváltoztatására, szövetségei nem irányulnak Kína ellen, nem támogatja Tajvan függetlenségét, és nem keresi a konfliktust Kínával.