eur:
395.06
usd:
367.72
bux:
71616.17
2024. július 2. kedd Ottó
Nicolae Ciuca román miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke beszél a lemondását követő utolsó sajtótájékoztatóján Bukarestben 2023. június 12-én. Ciuca a koalíciós egyezmény értelmében átadja helyét Marcel Ciolacunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének. A PSD, a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult nagykoalíció már a Ciuca-kabinet 2021 novemberében történt beiktatása előtt megállapodott a cseréről, amelyet a közoktatási sztrájk miatt halasztottak el néhány héttel.MTI/EPA/Robert Ghement
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: részben a magyarelleneség miatt szoríthatták ki a román kormánykoalícióból az RMDSZ-t

Az eddig két minisztériumot is vezető Romániai Magyar Demokrata Szövetség a félidős kormányátalakítás után már nem kapott helyett a kabinetben. A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa szerint a lépés a jövő évi választásokkal függ össze.

"A legutóbbi parlamenti választás alkalmával, 2020-ban a két vesztes párt alakított kormányt az RMDSZ-szel együtt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség" – mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

Időközben a koalíció nehezen működött, a liberális párt két miniszterelnökét is megbuktatta, és kirakták a Mentsétek meg Románia Szövetséget a koalícióból. Azután, másfél éve alakult meg egy Nemzeti Liberális Pártból az eredeti választást megnyerő, de kormányt alakítani akkor nem tudó Szociáldemokrata Pártból és az RMDSZ-ből egy kormány.

Ez a koalíció működött, és az akkori megállapodások szerint – mely a két román párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt között született – félidőnél kormányt cserélnek. A miniszterelnöki tisztségen kívül négy tárca és két kormányzati tisztség szerepelt a megállapodásban, ezek is cserélődnek félidőnél.

Pászkán Zsolt azt mondta, a probléma már a váltás előtt jelentkezett, hiszen az együttműködés korántsem volt olyan gördülékeny, ahogy azt elképzelték. Ment az "egymásra mutogatás", hogy igazából ki miatt megy rosszul, és amikor már esedékessé vált a váltás, akkor

látható volt, hogy a legfőképp a Nemzeti Liberális Párt akarja kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból.

Az RMDSZ három tárcával rendelkezett: a sport és ifjúsági, a környezetvédelmi, illetve a - rendkívül fontos - fejlesztési tárcával. Utóbbi azért olyan kiemelt, mert a fejlesztési tárca osztja el a különböző területi egységeknek járó pénzeket, ebből fejlesztenek. Az, hogy milyen helyi szervezetek tudnak eredményesen lobbizni, rendkívül fontos lesz a 2024-es "szuperválasztási" évben, amikor lesz parlamenti, európai parlamenti, helyhatósági és elnökválasztás is.

Éppen ezért a fejlesztési tárca kulcstárca volt, és érezhető volt, hogy folyik érte a harc. Ameddig az RMDSZ azt kommunikálta, hogy nem hajlandó lemondani róla, addig úgy lehetett tekinteni, hogy ez a pénzről szól. Ez a percepció azonban a tárcák elosztásáról szóló tárgyalásoknál megdőlt. Az RMDSZ az elmúlt napokban - a szakértő szerint rugalmasságot tanúsítva - arról beszélt, hogy az energiaügyi és a környezetvédelmi tárcát szeretné megkapni (a sport és ifjúsági minisztériumot korábban már megszüntették). A Nemzeti Liberális Párt kizárta ennek lehetőségét (mert nekik jutott volna mindkettő), és legfeljebb az energiaügyet adták volna.

Pászkán Zsolt úgy véli, az RMDSZ-t amiatt kellett kiszorítani, mert a két román párt közül - mind a parlamenti, mind a helyhatósági választáson - leginkább a Nemzeti Liberális Párt jelöltje ütközik majd meg az RMDSZ-s jelölttel. Ugyanis a Nemzeti Liberális Párt nagyon meggyengült, ami pedig megmaradt belőle, inkább az erdélyi megyékben erős, tehát ott fognak megmérkőzni egymással, ahol a magyarság jelen van.

Azért is léphettek Pászkán Zsolt szerint a liberálisok, mert

elfogytak az olyan kampánytémák, amelyekkel érzelmeket lehet megmozgatni. Így maradt a magyarellenesség,

amely a választópolgárok minden rétegében egységesen ismert és könnyen dekódolható kommunikációs panelekkel rendelkezik. "A legkisebb falutól a nagyvárosi értelmiségig mindenki érti, hogy a magyarellenesség miről szól. Ehhez pedig ki kellett tenni a kormányból az RMDSZ-t" – jelentette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Sziget: a magyarok vásároltak legnagyobb arányban Early Bird bérleteket

Sziget: a magyarok vásároltak legnagyobb arányban Early Bird bérleteket

Hat hét múlva, 2024. augusztus 7-én, szerdán startol el az idei Sziget, és augusztus 12-én, hétfőn ér véget a bulisorozat a Hajógyári-szigeten. Az elővételes hetijegyek jelenleg 142 900 forintért kaphatók, és a szervezők ígérete szerint az italokat, ételeket jórészt a tavalyi áron lehet majd megvásárolni. A pandémia miatt tartott kétéves kényszerszünet után a fesztivál sok szempontból megújult: a szervezőknek idén kiemelt célja, hogy alacsonyan tartsák az árakat. Így, ha a minimálbérhez viszonyítunk, arányaiban akkora kiadást jelenthet 2024-ben a Szigeten bulizni, mint 2008-2010 környékén – számolta ki a Pénzcentrum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×