eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Brassó, 2021. május 25. Brassó belvárosának látképe, középen a régi városháza barokk épülete a főtéren, mögötte a gótikus stílusban épült evangélikus Fekete templom. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László
Nyitókép: MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

Fontos nap Brassó történelmében

A város mellett repülőtér kezdte meg működését.

Elindult a légi közlekedés csütörtökön az első romániai zöldmezős beruházásként létrehozott, a Székelyföldet is kiszolgáló Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtéren.

Az erdélyi Brassótól negyedórás autóútra található Vidombák településen lévő légi kikötőben csütörtökön reggel szállt le az első repülőgép, a Tarom román légitársaság Bukarestből indult járata. Ennek fedélzetén a leköszönt román kormány több tagja - Nicolae Ciuca lemondott kormányfő, a szenátus elnöke, Sorin Grindeanu régi-új szállításügyi miniszter és Adrian Vestea Brassó megyei tanácselnök, a fejlesztési tárca várományosa - mellett Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is jelen volt.

A csütörtökön felavatott légikikötő Székelyföldet, elsősorban a közeli Kovászna megyét is kiszolgálja, mivel a tömbmagyar régióhoz a marosvásárhelyi a legközelebbi nemzetközi repülőtér.

A háromszéki önkormányzati vezetők kezdetektől támogatták a projektet, Tamás Sándor korábban közölte, hogy kormánytámogatást is szereztek az építkezéshez, mivel számukra kiemelten fontos volt a reptér beüzemelése.

"Történelmi pillanat! Mától szárnyra kap térségünk!" - írta a brassói landolás után közösségi oldalán Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy elöljárója korábban úgy nyilatkozott, a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér közelebb hozza a háromszékiekhez a világot, és őket is közelebb viszi a világhoz, hiszen felgyorsítja a közlekedést, ami hozzájárul a térség versenyképességének növekedéséhez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a repülőtéren magyar feliratok is vannak a román, angol és német nyelvű tájékoztató szövegek mellett. "Jó helyen vagyunk, itthon vagyunk!" - értékelte az RMDSZ politikusa.

A Brassó megyei önkormányzat elnökeként a beruházást felügyelő Adrian Vestea elmondta: a reptér megnyitásával a brassóiak több generációjának álma valósult meg. Külön megköszönte a kormány tagjainak, hogy támogatták a helyi kezdeményezést.

A román légiforgalom-irányító szolgálat (ROMATSA) egyelőre tizenkétórás működést hagyott jóvá a reptérnek, reggel 7 és 19 óra között. A Dan Air román légitársaság a korlátozás mielőbbi feloldását kérte.

A Dan Air gépeivel, a korábbi bejelentés szerint, Münchenbe, Nürnbergbe, Barcelonába, Brüsszelbe, Londonba és Stuttgartba lehet eljutni. A reptérről a magyar érdekeltségű Wizz Air is üzemeltet járatokat Londonba és Dortmundba, a sokak által várt budapesti járatra egyelőre várni kell, de hamarosan charter járatok is indulnak ismert külföldi üdülőtelepekre.

A brassói repülőtér Románia első olyan légikikötője, amely - zöldmezős beruházásként - az 1989-es rendszerváltás után épült, megvalósítására 18 éve várnak a térség lakói. Az építkezést 2020-ban kezdték el. A beruházásra a tulajdonos Brassó megyei önkormányzat több mint 100 millió eurót költött, részben hitelből. A korábbi bejelentés szerint a kezdeti időszakban évi 300 ezer, néhány év múlva évi egymillió utasra számítanak.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×