Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: Pixabay

Változtat az akkumulátorokon és az elemeken az EU egy új szabályozással

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülése új szabályokat hagyott jóvá az EU-ban forgalmazott akkumulátorok és elemek hatékonyabb, tartósabb és "zöldebb" tervezésére vonatkozóan.

Az új szabályok, amelyek akkor lépnek hatályba, ha az uniós kormányokat tömörítő Tanács is elfogadja a szöveget, szigorúbb célokat tűznek ki az akkumulátorok és elemek formatervezésével, újrafeldolgozásával kapcsolatban is.

Az uniós testület szerint az európai akkumulátorok iránti kereslet ebben az évtizedben ugrásszerűen meg fog nőni, mivel 2030-ig mintegy 30 millió elektromos jármű kerül majd a forgalomba. Az új szabályok azt kívánják biztosítani, hogy a jövőben újrahasznosított anyagokból gyártott akkumulátorok kerüljenek az európai piacra, amelyeknek károsgáz-kibocsátása is alacsony.

Az EP-ben megszavazott szöveg értelmében a könnyű közlekedési eszközöket, valamint a 2 kWh-nál nagyobb kapacitású újratölthető ipari akkumulátorokat kötelező szén-dioxid-kibocsátási címkével kell ellátni, továbbá a hordozható akkumulátorokat olyan módon kell kialakítani, hogy azokat a fogyasztók könnyen kicserélhessék. Az új akkumulátorokban az újrahasznosított kobalt, ólom, lítium és nikkel minimális szintjének 2027-től tovább kell emelkednie a jelenlegi arányokhoz képest.

Az újrahasznosítás ösztönzése végett a hordozható elemekre és akkumulátorokra vonatkozóan a visszagyűjtési kötelezettség 2027-re 65, 2030-ra pedig 70 százalékos lenne.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×