Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay.com

Német mintára az Európai Bizottság drasztikus fűtési szigorításokat tervez

Németországban óriási vihart kavart az a kormányzati terv, hogy 2024-től betiltják az új gáz- és olajfűtési rendszerek telepítését. Német lapinformációk szerint ennél is szigorúbb és a költségesebb szabályok meghozatalára készül az Európai Bizottság.

Híressé és hírhedtté is vált a német gazdasági miniszter drákói fűtési tervével. A zöld párti Robert Habeck – aki egyben Németország alkancellárja is – március elején állt elő azzal a javaslatával, amely 2024-től előirányozta az új gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Népszerűsége és pártjának támogatottsága ettől kezdve rohamosan csökkent, a németek többsége tiltakozott, mindenekelőtt a költségek várható növekedése miatt.

A tervezetet a kormány is jóváhagyta, az életbe lépéséhez azonban a parlament szentesítésére van szükség. A jogszabály szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

A Bild szenzációnak számító információi szerint az Európai Bizottság hasonló szigorítási tervet dédelget. Ráadásul az újság szerint az EU-ban a "Habeckénél keményebb fűtőkalapács" van tervbe véve, beleértve a hőszivattyús követelményt is az újonnan beépített klímabarát fűtési rendszerekre vonatkozóan.

A szigorítás a terv szerint szerint 2029-től lépne érvénybe.

Az unió 2005-ben elfogadott környezetbarát tervezési irányelve szerint innovációról van szó. A cél a környezetbarát termékek piacának erősítése, illetve az energiahatékonyság előmozdítása. A környezetbarát tervezésről szóló irányelv azonban csak a jogi kereteket biztosítja. A termékekre vonatkozó konkrét követelményeket egy úgynevezett ökodesign termékszabályzat határozza meg. A termékekre vonatkozó előírásokról az Európai Bizottság konzultál a tagállamok illetékeseivel.

Mivel nem törvényről van szó, az újság szerint nincs szükség sem a tagállamok, sem az Európai Parlament jóváhagyására, azaz a szóban forgó termékek azonnal alkalmazásra kerülhetnek.

A követelmények állítólag 29 termékcsoportra vonatkoznak, köztük vannak a fűtőberendezések, így egyebek között a hőszivattyúk is. Ha mindezt a jelenlegi tervek szerint hajtanák végre, az azt jelentené, hogy

2029-től egyetlen, kizárólag fosszilis tüzelőanyaggal, például gázzal vagy olajjal működő kazán sem kerülhet forgalomba.

A 83 milliós Németországban a költséges fűtési szigorítások terve hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki. Aligha kérdéses, hogy a 27 tagország lakossága lakosság miként viszonyul majd a tervbe vett állítólagos szigorításhoz.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×