eur:
403.6
usd:
354.2
bux:
96520.82
2025. június 8. vasárnap Medárd
Szászkézd, erdélyi város a Világörökség része. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

A napelemek is lehetnek veszélyesek

Napelemek veszélyeztetik az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Szászkézd (Saschiz) épített örökségét,

Az idei Zöld Ház program keretében számos helyi lakos nyert támogatást - mondta el az Agerpresnek Ovidiu Soaita, a település polgármestere.

Az épített örökségéről híres Brassó megyei település elöljárója a román állami hírügynökségnek elmondta, hogy a községben 15-20 lakos nyert támogatást napelemek felszerelésére a Zöld Ház program keretében, de félő, hogy ezek tönkreteszik a faluképet.

Rámutatott, hogy az egykori szász település erődtemploma és parasztvára mellett hagyományos cseréptetői miatt érdemelte ki a rangos kitüntetést, ezeket veszélyezteti a modernizációs folyamat. A polgármester szerint nem könnyű szabályozni a beavatkozást, mivel

Romániában nem létezik ezt tiltó jogszabály.

"Próbáljuk elmagyarázni, kikényszeríteni, de nem sikerülhet, ha nincs világos törvényi szabályozás" - idézte az elöljárót az Agerpres. Ovidiu Soaita szerint módosítani kellene a törvényeket, hogy az értékes épített örökséggel bíró településeken csak a kulturális igazgatóság jóváhagyásával lehessen fejlesztéseket véghezvinni.

Úgy vélte, a napelemeket az udvarok, kertek napos oldalán is fel lehetne állítani, káros lenne, ha a házak cseréptetőire, a legláthatóbb helyekre kerülnének. A napkollektorok ily módon a település turisták által leginkább látogatott pontjairól, a parasztvárból, az erődtemplom tornyából és a környező dombokról is láthatók lesznek - figyelmeztetett.

Hasonló problémára hívta fel a figyelmet korábban Deák-Székely Szilárd, Torockó polgármestere is, amikor a májusi Hungarikum ünnepen az Europa Nostra-díjas épített örökségére büszke település fejlesztésről beszélt. Elmondta, hogy a Fehér megyei magyar községben napelemekkel tennék energiatakarékossá a középületeket,

de meg kell találniuk ennek módját, hogy a fejlesztés ne ártson az értékes épített örökségnek.

Romániában hatalmas érdeklődés övezi a környezetvédelmi minisztérium napelemprogramját, az idei Zöld Ház program regionális támogatási kerete valamennyi fejlesztési régióban nagyon rövid idő alatt elfogyott, a Székelyföldet is magába foglaló regionális keret - ahova Brassó és Fehér megye is tartozik - három perc alatt merült ki.

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter korábban közölte, idén minden eddiginél nagyobb - 1,75 milliárd lejes (130 milliárd forint) - költségvetést biztosítanak a napelemprogramra, hiszen az RMDSZ prioritása, hogy támogassa a családokat az energiaszámlák csökkentésében. A pályázati keretből 87 ezer házra kerülhet napelem.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Íme az összes hiba, amit a légkondival elkövethetünk

Íme az összes hiba, amit a légkondival elkövethetünk

Első használat előtt mindenképpen takarítsák ki és fertőtlenítsék a légkondicionáló berendezéseket, különben súlyos fertőzéseket kockáztatnak - figyelmeztet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ levegőhigiénés szakértője. Szigeti Tamás az InfoRádióban elmondta: a klimatizált helyiségben csak 8-10 Celsius fokkal legyen hűvösebb, mint odakint, és ne felejtsünk el szellőztetni.

Kézműves pékek az Arénában: liszt, víz, só – és minden, ami a jó kenyérhez még kell

A kézműves pékek ma már nemcsak kenyeret sütnek, hanem élelmiszer-kultúrát is teremtenek: a jó kenyér náluk nem csupán három összetevőből áll, hanem sok év tapasztalat, tudatos alapanyag-választás és szenvedély is kell hozzá – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Fülöp Ádám, a Pipacs Pékség alapító tulajdonosa és Fekete Gergő, az Artizán Pékség tulajdonosa, a Kézműves Kenyér Társaság alelnöke.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.10. kedd, 18:00
Sós Endre
a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×