eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Jens Stoltenberg: Ukrajna a NATO tagja lesz, csak egy kérdés maradt

A NATO főtitkára szerint valamennyi tagállam támogatja, hogy Ukrajna a szövetség tagja legyen. Csupán egyetlen kérdés maradt: az időpont. A norvég politikus a ZDF német televíziónak nyilatkozott, nem említve több tagállam kételyeit. Berlin álláspontja szerint Kijevet támogatni kell, de tagságról egyelőre nem lehet szó.

Az interjúban a német közszolgálati televízió emlékeztette Jens Stoltenberget arra, hogy a szövetség 2008-ban ígérte meg Ukrajnának a NATO-tagságot. Ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, vajon az orosz agresszió sújtotta országnak további tizenöt évet kell várnia a csatlakozást.

"Nem tudom pontosan megmondani, hogy Ukrajna mikor lesz a szervezet tagja, de azt elmondhatom, hogy valamennyi tagállam egyetért a csatlakozással" – jelentette ki a főtitkár, utalva arra, hogy a tavalyi csúcstalálkozón megújították az erre vonatkozó ígéretet.

Ennél is fontosabbnak tartotta ugyanakkor, hogy – mint fogalmazott – valamennyi szövetséges egyetértett Ukrajna "katonai támogatásának" szükségességében. Csakis ez biztosíthatja Ukrajna szuverén államként való túlélését. Ha ez nem sikerül, a NATO-csatlakozás amúgy sem jöhet szóba – tette hozzá.

A ZDF emlékeztette a főtitkárt arra, hogy mind a német kancellár, mind a külügyminisztere kételyeit fejezte ki Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Ezzel összefüggésben pedig azt a kérdést tette fel, hogy milyen érvekkel kívánja a kételkedőket meggyőzni. A konkrét választ megkerülve Stoltenberg ismételten azt hangoztatta, hogy Ukrajna csatlakozásával valamennyi tagállam egyetért. Szerinte most a csatlakozáshoz vezető útról van szó, most ezzel kell foglalkozni.

"Természetesen be kell vallanunk, hogy a csatlakozásra a háború idején nem kerülhet sor. De már most meg kell kezdenünk az előkészületeket a háború után időre"

– fűzte hozzá. Stoltenberg cáfolta azt is, hogy a menetrenddel kapcsolatban egyfajta "rohanásról" lenne szó. "Ukrajnának már most segítenünk kell, hogy tovább közeledjen a szövetséghez" – jelentette ki.

A segítség kapcsán pedig kiemeltéte annak szükségességét, hogy Ukrajna a szovjet szabványú katonai felszerelés NATO-szabványú fegyverekre cserélhesse fel.

Stoltenberg 2000 és 2001, illetve 2005 és 2013 között Norvégia miniszterelnöke volt, a NATO főtitkáraként pedig 2014 október elsején lépett hivatalba. A ZDF kérdésére utalt arra, hogy jelenlegi mandátuma ősszel lejár, és nem áll szándékában a meghosszabbítása. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szövetség képes "jó utódmegoldást" találni.

"A magam részéről csak arra összpontosítok, hogy a szövetséget a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban vezessem"

– jelentette ki.

Stoltenberg interjújával egy időben német források emlékeztettek: Oslóban a szövetség külügyminisztereinek nem hivatalos találkozóján több tagország állást foglalt az ellen, hogy Ukrajnának gyors csatlakozást ígérjenek. Idézték Annalena Baerbock német külügyminisztert, aki támogatásáról biztosította ugyan a NATO által meghirdetett "nyitott kapuk politikáját", de úgy vélte, egy háború közepén újabb csatlakozásról nem lehet szó.

A források utaltak arra is, hogy Németországhoz hasonlóan más nagy nyugat-európai NATO-tagállamok is óvtak a tagsággal kapcsolatos "túlzott" ukrajnai várakozásoktól. Németország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is azon az állásponton van, hogy "gyors" teljes jogú tagság nem jöhet szóba, ehelyett biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának. Idézték a francia külügyminisztert, Catherine Colonnát, aki szerint az ilyen jellegű, a háború utáni időszakra szóló konkrét biztonsági garanciáról most kell tárgyalni.

Címlapról ajánljuk
Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása - a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×