Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje voksolni érkezik Isztambulban 2023. május 14-én, a török elnökválasztás első fordulójának napján. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Megjött a török elnökválasztás hivatalos végeredménye

A török Legfelsőbb Választási Tanács csütörtökön kihirdette a török elnökválasztás május 28-i második fordulójának végleges eredményeit. A második fordulót, és így magát az elnökválasztást Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő török államfő nyerte.

Az YSK elnöke, Ahmet Yener csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Erdogan 27 834 589 szavazattal a voksok 52,18 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki jelöltet, Kemal Kilicdaroglut 25 504 724-en választották, 47,82 százalékot biztosítva számára - tette hozzá.

Yener egyúttal közölte, hogy a második forduló részvételi aránya 85,72 százalékos volt.

Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban - amellyel párhuzamosan parlamenti választást is tartottak - egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.

Erdogan 2014-től Törökország államfője, mostani győzelmével harmadik ciklusát kezdheti. Korábban - 2003 és 2014 között - az ország miniszterelnöke volt.

Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke.

A köztársasági elnök felhatalmazása öt évre szól.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×