eur:
414.04
usd:
396.62
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az előző napok harcaiban megrongált háznál takarít romokat egy férfi a szudáni fővárosban, Kartúmban 2023. április 25-én, amikor 72 órás tűzszünet van érvényben a háborúzó felek között. Szudánban április 15-én robbant ki fegyveres küzdelem az országot irányító Abdel-Fattáh Burháni tábornok vezette hadsereg és az ellenlábasa, egykori helyettese, Mohamed Hamdan Daglo tábornok ellenőrzése alatt álló félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között.
Nyitókép: MTI/AP/Marwan Ali

Kétes reménysugár a szudáni rémálomban

Egyhetes tűzszünetről állapodtak meg szombat este a harcoló felek Szudánban, ahol korábban légicsapások rengették meg a szudáni fővárost, és fegyveresek kifosztották a katari nagykövetséget.

A kartúmi heves harcok hátterében az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette szudáni hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok irányítása alatt álló, félkatonai erők (RSF) képviselői egy hétig tartó, hétfőtől kezdődő tűzszünetben állapodtak meg - jelentette be szombaton közös nyilatkozatban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia.

A tűzszünet május 22-én kartúmi idő szerint 21 óra 45 perckor lép életbe, és hét napig tart - derült ki a kiadott közleményből.

Az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok vezette félkatonai gyors támogató erők (RSF) több mint egy hónapja harcolnak a hatalom megszerzéséért.

A tűzszünetet két héttel azután is bejelentették, hogy a két hadviselő tábornok képviselői először találkoztak a szaúd-arábiai Dzsiddában.

A szembenálló felek május 11-én ígéretet tettek arra, hogy tiszteletben tartják a humanitárius elveket és lehetővé teszik a humanitárius segélyek áramlását.

Martin Griffiths, a világszervezet vészhelyzeti koordinátora csütörtökön azonban sajnálatát fejezte ki a nyilatkozat "jelentős és kirívó" megsértése miatt.

Abu Szimbel, 2023. május 18.
A harcok elől északra menekülő szudániak kompon folytaják útjukat a Níluson, miután Egyiptomba érkeztek az Abu Szimbel-i határátkelőn keresztül 2023. május 18-án. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a fegyveres konfliktus április 15-i kezdete óta 84 ezer szudáni keresett menedéket Egyiptomban. Az ENSZ 200 ezerre becsüli az utóbbi egy hónapban külföldre menekülő szudániak számát.
MTI/EPA/Háled el-Fiki
A harcok elől északra menekülő szudániak kompon folytaják útjukat a Níluson, miután Egyiptomba érkeztek az Abu Szimbel-i határátkelőn keresztül 2023. május 18-án. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a fegyveres konfliktus április 15-i kezdete óta 84 ezer szudáni keresett menedéket Egyiptomban. Az ENSZ 200 ezerre becsüli az utóbbi egy hónapban külföldre menekülő szudániak számát. MTI/EPA/Háled el-Fiki

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint

  • eddig legkevesebb 676 halálos áldozata és 5576 sebesültje van a harcoknak.
  • Mintegy 936 ezren voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, közülük mintegy 200 ezren a környező országokban kerestek menedéket.

Számos ország szervezetten menekítette ki állampolgáraikat az országból a harcok elfajulásakor.

A felek között azóta között többször is született megállapodás tűzszünetről, ezek azonban jellemzően kudarcba fulladtak.

(A nyitóképen: Az előző napok harcaiban megrongált háznál takarít romokat egy férfi a szudáni fővárosban, Kartúmban 2023. április 25-én, amikor 72 órás tűzszünet van érvényben a háborúzó felek között. Szudánban április 15-én robbant ki fegyveres küzdelem az országot irányító Abdel-Fattáh Burháni tábornok vezette hadsereg és az ellenlábasa, egykori helyettese, Mohamed Hamdan Daglo tábornok ellenőrzése alatt álló félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×