Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő a pekingi Nagy Népi Csarnokban folytatott tárgyalásai utáni sajtóértekezlet végén, 2023. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Kína és Franciaország szerint elfogadhatatlan atomfegyver bevetése Ukrajnában

Ezt a pekingi látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia államfő közölte Hszi Csin-ping elnökkel folytatott tárgyalásai után.

"Tudom, számíthatok önre abban, hogy segít Oroszországot észhez téríteni és mindenkit tárgyalóasztalhoz ültetni" - mondta Macron Hszi Csin-pingnek a tárgyalások - még nyilvános - kezdetén.

Hszi a megbeszéléseket követő tájékoztatón kijelentette, bízik benne, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások mielőbb kezdetüket veszik és politikai megoldás születik. Valamint hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszert is sikerül létrehozni.

A kínai média szerint a két fél elfogadta azt a felhívást, miszerint például a szembenálló feleknek el kell kerülniük a polgári személyek és polgári létesítmények elleni támadásokat, továbbá

a biológiai és vegyi fegyverek bevetését.

Ami a kínai-uniós kapcsolatokat illeti, Hszi kifejezte, Peking kész az EU-val minden szinten "újrakezdeni" a cserekapcsolatokat, kizárva a "beavatkozást", új lendületet adni a kétoldalú viszonynak. Hszi azt is megjegyezte, Kínának és Franciaországnak együtt megvan a képessége arra, hogy áthidalja a "különbségeket" és a "korlátozásokat", miközben a világ mélyreható történelmi változásokon megy keresztül.

Hszi megismételte a korábbi 12 pontos kínai békejavaslatnak azt az elemét, miszerint a konfliktus rendezése során figyelembe kell venni "minden fél jogos biztonsági érdekeit".

A kínai elnök nem ítélte el az orosz agressziót

és arra vonatkozóan sem tett utalást, hogy bármilyen irányba igyekezne befolyásolni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akihez egyébként szoros barátság fűzi.

A pekingi tárgyalásokon jelen volt Ursula von den Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. A háromoldalú tárgyalást, illetve a két európai vezető látogatását a kínai média a közeledés jeleként értékelte. A megbeszéléseket követően számos jelentős francia-kínai gazdasági, kereskedelmi megállapodás kétoldalú szentesítésére került sor.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×