Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
332.89
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A nyugdíjreform ellen tüntetők a párizsi Köztársaság diadala szobornál 2023. március 28-án. Emmanuel Macron francia elnök széles körű felháborodást váltott ki azzal, hogy parlamenti szavazás nélkül készül hatályba léptetni a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Szűcs Anita: a francia politika nem úgy viselkedik, ahogyan kellene

A franciaországi tüntetések nem csupán a nyugdíjkorhatár emeléséről szólnak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense, emlékeztetve, hogy a nyugdíjreformtól már több elnök kénytelen volt visszalépni. A műsorban arról is szó esett, hogy a franciák számára eltűnt a „francia dicsőség” érzése.

Szűcs Anita szerint a Franciaországban hosszú hetek óta tapasztalható tiltakozó megmozdulások alapvetően a nyugdíjreform ellen irányulnak, ugyanakkor a társdalomban amúgy is érzékelhető egyfajta feszültség. Mint mondta, Emmanuel Macron számára rendkívül fontos, hogy keresztülvigye a nyugdíjreformot, hiszen 2017-ben ezzel a programmal került hatalomra, amit aztán a második elnöki szakaszában meg is erősített. Arról nem beszélve, hogy a nyugdíjreform része a munkaerő-piaci reformoknak, ami Franciaország versenyképességét növelné.

„Az utcán az emberek pedig, nagyon furcsán hangzik, de teszik a dolgukat, hiszen egy nagyon komoly vívmányt akar elvenni tőlük a kormányzat” – fogalmazott a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

A francia nyugdíjreform lényegét illetően kifejtette: Franciaország versenyképessége Németországéhoz képest az elmúlt tíz évben fokozatosan lemaradt. Ennek egyik oka a rengeteg adminisztratív megkötöttség, szabályozottság, ami bemerevíti a munkaerőpiacot. Megjegyezte, Jacques Chirac 1995-ben már próbálkozott hasonlóval, de az utcai tüntetések nyomán a terve megbukott, és kénytelen volt visszavonni a nyugdíjreformot. Ezt követően 2010-ben Nicolas Sarkozy tette meg az első, nagyobb lépést, majd Macron állt elő egy átfogóbb reformjavaslattal, amit a pandémia egy időre „eltörölt” ugyan, később ismét napirendre került.

Macron programjának két nagy eleme van. Az egyik, hogy két évvel megemelné a nyugdíjkorhatárt. Ezzel kapcsolatban amúgy még Sarkozy kért szakértői véleményt az ENSZ-től, és azt a választ kapta, hogy három évvel kellene emelni ahhoz, hogy fenntartható, fegyelmezett francia költségvetés alakuljon ki. A másik fontos elem, hogy 23 évre hosszabbítanák a nyugdíjhoz szükséges befizetések idejét, vagy magyarul a minimális szolgálati időt.

A szakértő érdekességként jegyezte meg, hogy

a francia politika nem úgy viselkedik a nyugdíjreform és az azt kiváltó tüntetések nyomán, ahogyan kell(ene).

Eddig ugyanis az volt a megszokott, hogy vannak bizonyos elvi megkötések, és mindenki következetesen kitartott a programja mellett. Így például a jobbközép republikánus párt (Köztársaságiak) évtizedes nagy programja, hogy a francia nyugdíjrendszert meg kell reformálni, csökkentve az ezzel járó kiadásokat, növelve a nyugdíjkorhatárt, most azonban ezt hirtelen felrúgta – mutatott rá Szűcs Anita –, és teljesen szembemegy több évtizedes önmagával, hogy maximalizálja a pillanatnyi politikai tőkéjét.

A tanszékvezető egyetértett azzal, hogy alapvetően minden politikusnak a hatalomra kerülés az elsődleges célja, de szerinte olyan szintű „feladásra” még nem volt példa, mint ami most a konzervatívok részéről látható, akik eddig konzekvensen egy liberálisabb gazdaságpolitika, illetve egy szigorúbb nyugdíjpolitika mellett foglaltak állást.

Ráadásul Emmanuel Macron múlt év decemberében úgy ment bele a nyugdíjreformba, hogy potenciális szövetségesként tekintett a republikánusokra, hiszen részükről megvan ez a politikai tradíció, sőt, sokkal vérmesebb reformokat követeltek, csak aztán amikor látták, hogy milyen népszerűtlen a reform, kihátráltak az elnök mögül – tette hozzá Szűcs Anita, aki szerint amúgy ez a lépés inkább a köztársaságiak belső problémáiban gyökerezik.

Francia gloire

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett a "francia dicsőségről" is. Szűcs Anita úgy véli, hogy ez a forgalom kezd elveszni, illetve átalakul. Mint mondta, számos elemzés szól arról, hogy a francia identitás változásának az egyik alapja, hogy az a fajta gloire,

a dicsőséges Franciaország-kép, ami a hidegháború idején még megvolt, elveszőben van a mindennapokban,

és "ebben gyökerezhet a frusztráltság, hogy nem tudom, hogy mi bajom van, de nem jó semmi. Ilyenkor pedig elég egy kis szikra, és az emberek az utcára mennek" – jegyezte meg a Corvinus docense.

Kiemelte: a gloire a társadalmi tudatnak fontos része Franciaországban, hiszen minden állam esetében az identitásképzés egyik alapja az, hogy politikai vagy kulturális közösségként definiálja magát. Franciaország az egyik ideáltípusa a politikai közösségnek, tehát az, hogy valaki francia állampolgár, az a politikai közösség részévé teszi. Ez egy 19. századi eszme, egy akaratlagos közösség, amiről megalkotója, Renan a következőket mondja: „A kollektív politikai akaratot minden nap meg kell erősíteni: a nemzet mindennapos népszavazás.” Miután pedig a népszavazás is akaratlagos, ezért a dicsőséges múlt képe nagyon sokat nyom a latba – magyarázta a szakértő –, vagyis azért érdemes a közösséghez tartozni, mert ez egy dicsőséges nagy állam.

Szűcs Anita szerint a fentiek köszönnek vissza Marcon európai uniós politikájában, amikor igyekszik visszahozni azt a dicsőségképet, hogy Franciaország az Európai Uniót alakító nagyhatalom legyen. Emellett persze más helyeken is próbálja – több-kevesebb – sikerrel a francia pozíciókat erősíteni, de miután mára multipolárissá vált a világ, Franciaország globális szinten nagyon kevéssé, inkább a regionális hatalmi egyensúlyi rendszerekbe tud bekapcsolódni, ami nem ugyanaz a kép.

"Bár nyilvánvaló, hogy amikor az ember otthon ül reggelinél, akkor nem azon gondolkodik, hogy milyen dicsőséges Franciaország, de ez mégis benne van a közhangulatban. A mérések azt mutatják, a francia átlagpolgárok megfogalmazzák ezt a valami elveszett érzetet, ami a globalizációval, az angol üzleti kultúrának a térnyerésével jött" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Órákat töltöttek az óvóhelyen a munkácsi magyar iskola tanulói is kedden délelőtt – mondta az InfoRádióban az intézmény tanára, Popovics Pál. A helyzet tragédiája, hogy mostanra a gyerekek hozzászoktak a légiriadóhoz. A keddi nap azonban más volt, már a radarképek alapján sejteni lehetett, hogy „igazi” riasztás lesz. A kisgyerekek közül van, ki már ebbe született bele.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az Nvidia nagy napja, idegesek a piacok

Itt az Nvidia nagy napja, idegesek a piacok

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek kedden ismét lefordultak a nyitást követően, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×