Infostart.hu
eur:
376.24
usd:
319.34
bux:
126180.89
2026. február 25. szerda Géza
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szadir Zsaparov kirgiz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Recep Tayyip Erdogan török, Savkat Mirzijojev üzbég elnök, Gurbanguly Berdimukhammedov volt türkmén elnök, a türkmén parlament felsőháza, a Népi Tanács elnöke, lham Alijev azeri elnök és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Ott egy 10 perces beszélgetés éveket spórolhat meg a külügynek”

Több mint 30 éves múltra tekint vissza a Türk Államok Szervezete (korábban Türk Tanács), ami a napokban tartja rendkívüli csúcstalálkozóját. A szervezet Üzbegisztán 2016-os csatlakozása után nagyobb gazdasági és politikai sújt kapott, egy 10 perces beszélgetés a tanács egyik csúcstalálkozóján éveket spórolhat meg a külügynek – mondta az InfoRádiónak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Egeresi Zoltán elmondása szerint a Türk Tanács történetének kezdete a 90-es évekre nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió összeomlásával függetlenné váltak a türk tagköztársaságok: Azerbajdzsán a Dél-Kaukázusban, illetve Közép-Ázsiában Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

A kialakult hatalmi vákuumot és gazdasági transzformációt kihasználva az akkori neoliberális török vezetés – mint a nyugati gazdasági rendszer egyik oszlopos tagja, NATO-tag, akkor még az EU-s tagságért is mindent elkövető ország, ami a függetlenné vált államoknak egyfajta modellje lehet –, úgy döntött, hogy létrehozza a türk nyelvet beszélő országok szövetségét, ezáltal saját nemzetközi súlyát is növelve. Ennek érdekében jelentős török diplomáciai expanzió vette kezdetét – nem mellesleg az Egyesült Államok komoly támogatásával –, ami elvezetett oda, hogy a helyi államok miniszterelnökei, államfői rendszeresen összegyűltek és különböző fórumokon, csúcsokon próbálták mélyíteni az országok közötti kapcsolatot.

Hozzátette: bár egy időre Üzbegisztán kiszállt, illetve Türkmenisztán sem volt igazán aktív a semlegességi politikája miatt, a megmaradt államok végül kazah kezdeményezésre 2009 után megalapították a Türk Tanácsot, ami egyfajta ernyőszervezetként keretet ad más kulturális tüneteken létrehozott türk szervezeteknek is. Ettől kezdve állandósultak az alapítók, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán vezetői között az évenkénti találkozók, amik rendszerint arról szólnak, hogy a gazdasági és egyéb politikai kérdéseket megvitassák.

Egeresi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy

az együttműködésben 2016 után látványos szintlépés következett be,

miután a 35 milliós Üzbegisztánban vezetőváltásra került sor, az új vezető pedig minden téren – kiváltképp a külpolitikában – nyitást hajtott végre, és egyúttal csatlakozott is mint teljes jogú tag a szervezethez. A szakértő elmondása szerint a 35 milliós népességű ország érkezésével most a Türk Tanácsba tartozó országoknak nagyjából 160 milliós a lakossága, ennek csaknem fele török.

Ennek megfelelőek a gazdasági hangsúlyok is: a Türk Tanács gazdasági erejének hozzávetőleg felét Törökország adja, de Közép-Ázsia is egyre inkább megerősödik – annál is inkább, mert egy nyersanyagokban, földgázban és kőolajban gazdag régióról van szó, ami a Kínából Európába irányuló tranzitútvonalak szempontjából megkerülhetetlen tényező. Ezt a helyiek, valamint Azerbajdzsán és Törökország is igyekszik kihasználni.

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a gazdasági és politikai motivációk csatlakozásra sarkalnak más országokat is; ehhez illeszkedően több állam is megfigyelő státuszt kapott: legutóbb 2022-ben az Észak-ciprusi Török Köztársaság (aminek pikantériája, hogy a világon egyedül Törökország ismeri el a létét), 2021-ben Türkmenisztán, jó pár évvel korában pedig Magyarország is. Bár ezek az országok alapvetően nem hatnak a Türk Tanács döntésmechanizmusára, a megfigyelő státuszhoz nagyon hasznos tárgyalási fórum párosul, ahol azokkal a vezetőkkel találkozhatnak, akik ezekben a jellemzően autoriter rendszerekben mindent eldöntenek – fogalmazott Egeresi Zoltán, hozzátéve:„ott egy 10 perces beszélgetés éveket spórolhat meg a külügynek”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Itt a fordulat a tőzsdéken, az Nvidia jelentését várja a piac

Itt a fordulat a tőzsdéken, az Nvidia jelentését várja a piac

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és Európában is jó hangulatban indult a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×