Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a krími Szimferopolban 2019. március 18-án. Putyin az ukrajnai Krím annektálása ötödik évfordulójának alkalmából kereste fel a fekete-tengeri félszigetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jurij Kadobnov

Váratlanul Ukrajna területére lépett Vlagyimir Putyin - szerinte nem

A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök. A terület a nemzetközi közösség szerint Ukrajnáé.

A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz "csatolásának" kilencedik évfordulója alkalmából.

Az orosz állami televízió tudósítása szerint az elnök részt vett egy szevasztopoli művészeti iskola megnyitóján Mihail Razvozsajev, a város kormányzójának társaságában.

"Elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tudja, hogyan kell meglepetést okozni. A szó jó értelmében" - írta Telegram-csatornáján a szevasztopoli kormányzó, aki szerint az eredeti terv az volt, hogy az orosz elnök csak videokonferencia keretében csatlakozik az iskola megnyitó ünnepségéhez.

2014-ben Oroszország március 18-án vette el Ukrajnától a Krímet, miután a megszállt félszigeten nemzetközileg el nem ismert népszavazást tartottak.

A Krím "elcsatolását" a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború óta most első alkalommal utazott el a Krímbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök januárban kijelentette, hogy fegyverrel fogják visszafoglalni a félszigetet, amelyet ukrán területnek tartanak. Moszkva ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a Krím Oroszország része, és nem hajlandó vitát nyitni a terület hovatartozásáról egy esetleges béketárgyalás során.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×