A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint a háborút nem lehet egyszerű békekötéssel lezárni, mert az ilyen szerződéseket Oroszország a múltban már többször is megszegte. Csak akkor lehet béke, ha azt a nagyhatalmak, vagyis az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és esetleg Kína is garantálja. Azonban egyelőre messze van a békekötés lehetősége, mivel egyik háborúzó fél sem érte még el a stratégiai céljait.

Ez Oroszország esetében nyilván azt jelentené, hogy egész Ukrajnát visszahúzza a régi, szovjet érdekszférába. Kijevnek pedig egyértelműen az a célja, hogy az oroszok által elfoglalt valamennyi területet visszaszerezze. Egyelőre azonban állóháború alakult ki, a frontok megmerevedtek. Tálas Péter úgy látja, hogy Moszkva egy hosszan elhúzódó háborúra készül, amelyben kivéreztetheti Ukrajnát és a szövetségeseit.

A biztonságpolitikai szakértő beszélt a kínai béketervről is. Azt mondta, hogy ez igazából nem béketerv, csupán egy állásfoglalás Peking részéről.

A kínai vezetés ezzel akarta cáfolni azt az egyre nyilvánvalóbb véleményt, hogy a háborúban Oroszországot támogatja.

A terv azonban legfeljebb csak arra jó, hogy megossza az európaiakat, szembeállítva egymással a békepártiakat és Ukrajna elkötelezett támogatóit.

Kína esetleg közvetíthet a két háborúzó fél között, bár erre a szerepre Törökország is pályázik. Sőt, Tálas Péter azt mondta, talán még a magyar kormány is közvetítő próbál lenni, ezért hangoztatja a békepártiságát. De a tárgyalásoknak egyelőre nem sok esélye van.

Ukrajna felfegyverzésének viszont annál inkább. Ez ugyanis óriási üzlet, és a hatalmas hadiiparral rendelkező nagyhatalmak ezt előbb-utóbb be is látják majd. Ezenkívül Kijev támogatásával az Egyesült Államok minden olyan országnak is üzenni akar, amelyik megkérdőjelezi a jelenlegi nemzetközi rendszert. Az üzenet lényege pedig az, hogy Washington nagyon határozottan kiáll Kijev mellett, pedig igazából Ukrajna nem is fontos az USA-nak. El lehet képzelni, hogy mennyire határozottan lépne fel az Egyesült Államok a számára stratégiailag sokkal fontosabb Tajvan érdekében.

Ukrajna jövőbeni státuszát illetően a szakértő azt mondta, hogy szinte kizárható az ország NATO-tagsága.

Inkább egy olyan helyzetet tudna elképzelni, mint amilyenben Svédország és Finnország van jelenleg. A két észak-európai állam biztonságát az európai nagyhatalmakkal és az Egyesült Államokkal kötött külön szerződések garantálják. Ebből igazából csak a NATO nukleáris ernyője hiányzik.

Tálas Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború egyik legveszélyesebb következménye az lenne, ha a világ visszatérne a fegyveres konfliktusokkal kikényszerített érdekszféra-politikához. Európának egy ilyen helyzetben nem sok keresnivalója lenne, mert nincs közös hadereje. "Nekünk nem érdekünk, hogy a nagyhatalmak újból háborúkkal szerezzenek érvényt a saját elképzeléseiknek" – hangsúlyozta a szakértő.

Az európai NATO-országokban gőzerővel folyó haderőfejlesztésekről Tálas Péternek az volt a véleménye, hogy ezek eredménye egy sokkal erősebb szövetségi rendszer lesz.

"2014, a Krím orosz megszállása óta az Észak-Atlanti Szövetségen belül, de különösen a kelet-közép-európai országokban, a NATO alapszerződés 3-as cikkelye, vagyis a saját erő felfejlesztése vált a legfontosabbá. Ez a szövetség keleti szárnyának olyan megerősítését jelenti, amely az európai elrettentő képességet tudja jelentősen növelni" – mondta Tálas Péter.