Egy éve tart az orosz-ukrán háború. Oroszországnak nem állnak rendelkezésére a legmodernebb fegyverei, Ukrajna viszont lassan azzal a kihívással néz majd szembe, hogy a nyugatról kapott fegyverekhez lesz-e elég személyzete - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Az International Institute for Strategic Studies nevű brit agytröszt 2022-es adatai szerint az ukrán fegyveres erők 196 ezer fős létszámmal bírtak, és volt az országban 900 ezer kiképzett tartalékos. Az orosz erőket ugyanekkor 900 ezer főre becsülték ekkor, de ez a látszólag négyszeres túlerő nem volt jelen Ukrajnában, hiszen az orosz haderőben sok, Ukrajnában "használhatatlan" egység van (például az úgynevezett hadászati rakétacsapatok, hiszen nukleáris fegyvereket nem vetnek be szerencsére, ahogy a haditengerészetnek sincs nagy relevanciája most). Vagyis mintegy 180 ezer fős orosz szárazföldi kontingens indulhatott meg Ukrajna elfoglalására és a támogató csapatokkal együtt is maximum 250 ezer emberről lehetett szó.

Tehát a mintegy 550 ezer négyzetkilométernyi, kijevi ellenőrzés alatt álló ukrajnai területnek (a Krím és az oroszok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területek nélküli országrész) "indult neki" 180 ezer orosz - összegzett Kaiser Ferenc, megjegyezve: így az a szokatlan helyzet állt elő, hogy

egy csökkenő létszámú orosz sereg próbált küzdeni egy létszámban egyre nagyobb ukrán haderővel.

"Amikor 2022 május-július között Donbaszra koncentrált az orosz haderő, hogy úgymond felszabadítsa Luhanszk és Donyeck megyéket, akkor létszámfölényben lévő ellenség védelmét próbálta áttörni: egy 200 ezres orosz haderő támadt egy 450-500 ezres ukrán haderőre, és nem meglepő módon nem tudtak komoly sikereket elérni."

Milyen modern fegyvere lehet Oroszországnak?

Felmerül a kérdés, hogy hol voltak az elmúlt egy évben a legmodernebb orosz fegyverek. Kaiser Ferenc szerint be kell látni, hogy

nincsenek ilyenek

(még ha egyesek úgy is spekulálnak, hogy Moszkva csak tartalékolja őket). Az orosz vezérkar például bejelentette, hogy nem kér az orosz T-14 Armata tankokból. Ezekhez ugyanis akkora mennyiségű nyugati (finn, német, illetve ukrán) alkatrész kellene, hogy azokat nem tudták kiváltani. A 2014-2015-ös krími agresszió miatt ezekre már szankciókat hoztak a nyugati országok és az ukránok se szállítottak, vagyis

be sem indult a tankok sorozatgyártása.

További gond, hogy a nagy távolságok miatt Oroszországban vonaton szállítják a haditechnikát, de a vasúti infrastruktúra (hidak, vasúti alépítmények) nem bírta volna el az Armaták súlyát (pedig az a maga 55 tonnájával nagyjából megegyezik a Leopard 2 A4 tömegével).

Mint ismert, Vlagyimir Putyin néhány hete új orosz hiperszonikus rakéták használatára tett ígéretet. Az Admiral Gorskov fregatt épp a kínai haditengerészettel tart közös gyakorlatot, ott már tesztelték ezt a hiperszonikus cirkorakétát (az Avantgarde-ot, ami ennek a légi indítású változata). Kaiser Ferenc elmondta, ezeket az eszközöket tényleg nem biztos, hogy a Nyugat ki tudja védeni.

"De az a kérdés, mennyit gyártottak belőlük. Egyrészt irgalmatlan költségük lehet, másrészt nyugati szakértők felteszik a kérdést, hogy honnan szereznek a rakétákba irányzórendszert. Ezek 5000 km/órával hasítanak, és ekkora sebességnél ha csak egy tizedmásodperccel később fordul vagy élesíti a robbanófejet, már az is több száz méteres különbséget jelent. Az eszközre nehezedő G-terhelést, a nagy sebesség miatt bekövetkező felhevülést a normál chipek nem bírják. Ráadásul úgy tudni,

ilyen speciális chipeket Kína sem ad át az oroszoknak,

mert a rendelkezésre álló keveset, amit képesek legyártani, mind megtartják a saját haderejüknek."

A nyugati segítség hozta az ukrán előnyt

Az ukrán sikerek legnagyobb része a nyugati fegyverszállításoknak köszönhető a szakértő szerint.

Az amerikai kormány 2021 nyarától kezdte kommunikálni a hírszerzése információi alapján, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát (Washington azt mondta, így próbálta elrettenteni Oroszországot attól, hogy valóban megtegye). Kaiser Ferenc emlékeztetett:

az európai partnerek közül egyedül a britek hitték el, hogy ez valóban bekövetkezhet,

és ezért főleg az USA, és kisebb részben Nagy-Britannia is, 2021 novemberétől kezdve elkezdte szállítani a vállról indítható légvédelmi rakétákat és az irányított páncéltörő rakétákat (Javelineket például). Ezek, valamint az Ukrajna által beszerzett Bayraktar drónok "fogták meg" az első orosz támadást - mindenki emlékezhet a háború első heteiből érkező képekre, amelyeken tucatjával álltak egymáson a kilőtt, kiégett orosz harckocsik és gyalogsági harcjárművek; komplett menetoszlop-szakaszok pusztultak el így, százával semmisítették meg az eszközöket.

"Az oroszok viszont úgy indították meg a támadást februárban, hogy közben esett az eső és sártenger volt minden, így a kiépített utakon vonultak előre, miközben az ukránok quadokkal 800-1000 méternyire közel mentek, lőttek, majd kövér gázzal leléptek. Ráadásul kifejezetten utaztak az orosz tartálykocsik megsemmisítésére és a visszavonuló katonák módszeresen pusztították a vasúti infrastruktúrát, hogy az orosz csapatmozgásokat nehezítsék."

Emlékezetes, a háború elején Kijevtől északra egy 60 kilométeres orosz hadoszlop vonult, és mindenki azt találgatta, mikor indul meg. De nem tudott, beállt, mert mindkét oldalt sártenger volt, és bár a sok veszteség ellenére a technika 90 százaléka sértetlen maradt, nem volt bennük üzemanyag - idézte fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Végül március végén, április elején visszafordultak, ugyanis a nyugati könnyű, kézi páncéltörő és légvédelmi eszközökkel még a szárazföldi egységek támogatására hivatott harci helikoptereket is tucatjával lőtték le az ukránok.

Mindez (és ennek a médiában való tálalása) meggyőzte a nyugati politikusokat és a közvéleményt, hogy érdemesebb nehezebb technikát is küldeni.

Amikor meggyőzték Vlagyimir Putyint a visszavonulásról

A következő jelentős lépés az volt, amikor az ukránok késő tavasszal, kora nyáron megkapták a korszerű nyugati tüzérségi eszközöket: a német Panzerhaubitze 2000-t, a francia Caesar önjáró löveget (a platós kisteherautóra épített extrahosszú csövű 155 mm-es ágyúval rendkívül könnyű mozogni közúton), az amerikai M777-es vontatott tarackot és főként az amerikai HIMARS-ot (227 mm-es, nehézteherautóra szerelt rakétasorozatvető rendszer).

Ezekkel az ukránok egyrészt 5-20 kilométerrel túllövik az orosz tüzérséget, másrészt - ami még fontosabb - sokkal pontosabb találatokra képesek. Mindez a nyugati hírszerző támogatással (hírszerzés, felderítés és műhold) nagy előnyt jelentett az ukránoknak.

A HIMARS-oknak volt köszönhető a háború egyik azon ritka mozzanata, amikor a hadvezetés meg tudta győzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vissza kell vonulniuk

- mondta Kaiser Ferenc. Az oroszok nagyon sikeresek voltak a háború elején a Krím felől, mert az ukránok kelet felől számítottak a fő támadásra. Az orosz páncélos ékek Mikolajiv külvárosáig eljutottak, és bár az ukránok visszaszorították őket, Herszon környékén kialakult egy úgynevezett orosz hídfő. A Dnyipro (Dnyeper) folyó nyugati partján egy 30-40 kilométer sugarú körben "telepedtek meg" az orosz csapatok, de az ellátásukat három hídon keresztül voltak kénytelenek bonyolítani (itt mintegy 30 ezer orosz katona, valamint rengeteg harckocsi és más eszköz állomásozott, napi szinten több száz tonna ellátmányra volt szükségük). A hidakat azonban az ukránok rostává lőtték az amerikai HIMARS-okkal, és novemberben maguk az oroszok számolták fel ezt a herszoni hídfőt, mert nem tudták a csapataikat ellátni.

"Szurovikin tábornoknak valószínűleg az volt a legnagyobb sikere, hogy a kvázi bekerítésből - hiszen a hátuk mögött nagyrészt a novokahovkai gát volt, benne nyolc balatonnyi vízzel, plusz a Dnyeper és annak környékén a mocsárvidék - a harmincezer orosz katonát és a haditechnika legnagyobb részét kivitte" - mutatott rá Kaiser Ferenc.

Újabb szintlépés

Ezután már páncélozott szállító harcjárműveket és gyalogsági harcjárműveket is szállítottak az ukránoknak nyugatról.

"És most tartunk annál a lépcsőfoknál, ami egyébként elég nyögvenyelősen halad, hogy úgynevezett harmadik vagy három és feledik generációs, korszerű nyugati harckocsikat kapnak. Challengereket, M1-eseket és főleg Leopard 2-eseket, már ha az európai országok komolyan veszik a saját felajánlásaikat. Így pedig a nagyobb páncélvédettség, a pontosabb löveg, valamint a sokkal pontosabb tűzvezető rendszer révén ezen a téren is lehet egy kis technológiai fölény ukrán oldalon.

Ezek szállítása azonban még legalább hónapokban mérhető, sőt, az amerikaiak az M1-esekkel kapcsolatban a jövő év elejét emlegetik,"

ráadásul az orosz mennyiségi fölény ellensúlyozni tudja a nyugati segítséget.

Már nem a technika a kérdés az ukránoknál

Habár Joe Biden amerikai elnök kijevi látogatásán azt ígérte Ukrajnának, hogy a következő időszakban több fegyver érkezik nyugatról Ukrajnába, mint 2022-ben egész évben. De Kaiser Ferenc szerint már "sajnos az a kérdés, hogy

Ukrajna bírja-e emberekkel".

Az ország jelenleg 700 ezer katonát tart fegyverben, és óvatos becslések szerint legalább 100 ezer halottja és nagyon súlyos sebesültje van. A nyugati lőszerszállítmányok, új, precíziós fegyverrendszerek és más segítségek lehetővé teszik, hogy "ledarálják" az ukránok az esetenként még mindig koordinálatlanul támadó oroszokat, de ezeket is üzemeltetni kell.

A szakértő úgy fogalmazott, hogy az ukránok a jelen háborúját vívják, úgynevezett hálózatcentrikus, valós idejű háborút. Az oroszoknál viszont még mindig az a probléma, hogy bár megvan a felderítési információ, mire a parancsnoki láncon oda-vissza végigmegy az információ, akár 48 óra is eltelhet. Ám a valóság az, hogy sokszor a felderítéstől számítva egy-másfél órán belül sincs már ott a célpont, és ez még a lőszerlerakatok esetében is igaz lehet.

"Ukrán részről a Moszkva cirkáló esete a legjobb példa: az amerikai műholdak megfogják, egy amerikai Boeing B8 Poseidon tengerészeti felderítőgép a román légtérből pontosan beazonosítja a célt, Washingtonban megszületik a döntés, hogy adják át az adatokat az ukránoknak, akik ez alapján indítottak két Neptun rakétát. Jellemző az oroszokra, hogy bár a Moszkvának az egész köteléket meg kellett volna védenie, ezt a két rakétát se tudta lelőni. Onnantól, hogy a Poseidon pontosította a Moszkva helyzetét, az üzenet megjárta a nyugati központokat, tíz perc telt el addig, hogy az ukránok már tudták, hova kell lőni, a 11. percben pedig már úton volt a két robotrepülőgép, ami elsüllyesztette a hajót. Az oroszok viszont kicsit még a régmúlt háborúját vívják, ami nekik azért kellemetlen, mert maga az orosz hadtudomány tudja, mit kellene vívni.

Gondolkodásban az oroszok ugyanott tartanak, mint a Nyugat,

sőt, a hadtudományi írások alapján látszik, hogy több dolognak előbb látták meg a jelentőségét - például az irányított precíziós eszközöknek -, mint a nyugati hadtudósok, csak éppen le vannak maradva a gyakorlati végrehajtásban. De nem gondolnám, hogy a nyögvenyelősen érkező nyugati fegyverszállítmányok megfordítanák a háborút.

A harckocsi-szállításokban sokkal komolyabb szerepe van

• a csehek által átadott közel 200,
• a szlovákok által átadott közel 100 és
• a lengyelek által átadott több mint 300

T-72-es harckocsinak, illetve lengyel részről a korszerűsített változatának, a PT-91 Twardynak, mert ezeket az ukrán kezelők eleve ismerik, vagy ergonómiájukban nem különböznek jelentősen az általuk használt T-64-es tankoktól" - mondta Kaiser Ferenc.

Kiemelte a fenti három ország és a Baltikum logisztikai és egyéb támogatását, hiszen gyakran ezeken a helyeken javítják a megrongálódott ukrán technikát.

"Ők pontosan tudják, hogy Ukrajna őket is védi Oroszországtól" - zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

(A nyitóképen: egy matrjoska-baba darabja egy orosz támadásban megsérült lakóház előtt 2022. december 27-én az ukrajnai Izjumban.)