Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Nyitókép: NATO

NATO-csatlakozás: a finnek arról beszéltek, mi történik, ha a svédek jóváhagyása késik

Az elnök szerint míg mindenki Törökországra vár, a finn parlament napokon belül dönt. Mindenki az ezt követő időszakra kíváncsi.

Finnország és Svédország "kéz a kézben" közelít a NATO-tagság felé, de a csatlakozás ratifikálása Törökország kezében van - jelentette ki szerdán Sauli Niinistö finn elnök.

Svédország Finnországgal együtt tavaly Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba, amit még nem hagyott jóvá minden tagország. Ankara arra hivatkozva, hogy a stockholmi vezetés Törökországban terrorcsoportoknak tekintett szervezetek tagjait bújtatja, egyelőre elzárkózott attól, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.

"Kéz a kézben haladunk, ami azokat a dolgokat illeti, amelyeket kézben tartunk" - fogalmazott Niinistö hozzátéve, hogy "a ratifikáció nincs a kezükben".

A finn államfő a svéd és norvég miniszterelnökkel közösen tartott sajtókonferencián beszélt a svéd kormány harpsundi nyári rezidenciáján, 125 kilométerre délre Stockholmtól.

Niinistö mindazonáltal megjegyezte, hogy Finnország tovább halad a csatlakozási folyamattal még akkor is, ha Svédország esetében a jóváhagyás késlekedne.

A finn elnök elmondta, hogy alá fogja írni Finnország NATO-csatlakozási kérelméről szóló törvényt, amelyről február 28-án tart szavazást a helsinki törvényhozás.

"Ha Törökország és Magyarország ratifikálja Finnország (csatlakozását), akkor, mint kértük, a NATO tagjaivá válunk" - tette hozzá Niinistö.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×