eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Megrongálódott orosz tankot néz egy ember a kelet-ukrajnai Trosztyanecben 2022. március 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Jaj, ne! - kiáltotta a német külügyminiszter

A berlini amerikai nagykövetség egy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt, 2022. február 23-án tájékoztatta Robert Habeck német alkancellárt, hogy másnap megkezdődik a támadás - ezt maga a politikus hozta nyilvánosságra.

Az alkancellár-gazdasági miniszter a Stern című német hírmagazin szerdai számában közölt összeállításban elmondta, hogy 2022. február 23-án kora este látogatói érkeztek az amerikai nagykövetségről.

Az illetők a másnapi támadás előkészületeiről tájékoztatták. "Kaptam egy dossziét, amelyben az állt, hogy

a vérkonzerveket kiolvasztották, a rakétavetőket betöltötték, a járműveket megjelölték

és a csapatok egyértelműen a határ felé tartanak" - mondta Robert Habeck.

Az anyag alapján "világos volt, hogy a háború elkezdődik és keserű valósággá válik" - mondta a Zöldek politikusa.

A kormánypárt egy másik politikusa, Annalena Baerbock külügyminiszter a magazinnak arról számolt be, hogy telefonon értesült a támadás megindulásáról. Az irodavezetője hívta fel, február 24-én kora reggel, 4.59-kor, néhány perccel az első orosz rakéták kijevi becsapódása után.

"Azt mondtam, jaj ne!" - idézte fel a német külügyminiszter, hozzátéve: mindig is világos volt, hogy Oroszország ráronthat szomszédjára, "de amikor meg is történik, először szinte eláll a lélegzeted".

A Sternnek egy sor német politikus és biztonsági szakértő beszélt arról, miként élték meg a háború kezdetét. A lap kiemelte, hogy a történelmi változások ritkán történnek sokkhatásszerűen, gyakran inkább lopakodó vagy hullámszerű a változás természete, és nem mindig lehet felismerni, hogy gyökeres átalakulás zajlik.

Mint írták, utólag visszatekintve nem mindenki annyira őszinte magához, mint Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a társelnöke. A politikus Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva elmondta:

"nem gondoltam, hogy Putyin tényleg támadni fog, abban a hitben éltem, hogy el lehet hárítani a háborút".

Ezért volt olyan nehéz február 24-én a felismerés, hogy a remény hiábavaló volt, a háború elkezdődött - fejtette ki Lars Klingbeil.

A berlini vezetés Oroszország Ukrajna elleni támadásának hatására egy sor ügyben fordulatot vett. Szakítottak például azzal az alapelvvel, hogy a német szövetségi kormány nem engedheti meg a hazai hadiipari cégeknek, hogy háborús övezetbe szállítsanak fegyvert. Németország így az ukrán erők egyik legnagyobb támogatója lett, szállítanak például légvédelmi rakétarendszereket, önjáró lövegeket, páncélozott harcjárműveket, március végétől pedig modern harckocsikat is, és a német hadsereg (Bundeswehr) a német gyártmányú fegyverrendszereket használó ukrán katonák kiképzését is vállalta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×