eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Uniós nyilatkozat a titkolt szerb-koszovói megállapodás még hiányzó részeiről

Enélkül nem lehet folytatni a tárgyalásokat a két fél között - hangsúlyozta Miroslav Lajcak, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottja.

A hétfőn közölt interjúban Miroslav Lajcak leszögezte, hogy a legfontosabb feladat az, hogy mindkét fél egyetértsen a kapcsolatok rendezését célzó uniós javaslattal. Ezzel párhuzamosan pedig teljesíteni kell a korábban vállalt kötelezettségek mindegyikét, hiszen azok továbbra is élnek, és kötelező érvényűek.

Az uniós különmegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy a Belgrád és Pristina között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodás nagy része már megvalósult, egy nagyon fontos pontja, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalapítása azonban elmaradt, ahogy az Észak-Koszovó energiaellátására vonatkozó rész sem teljesült.

Arra is rámutatott, hogy van olyan része a megállapodásnak, amely ugyan teljesült, később azonban ismét megszűnt.

Ilyen a szerbiai tisztségviselők részvétele az észak-koszovói intézmények munkájában. A szerbek viszont tavaly novemberben a pristinai kormánnyal való konfliktusuk miatt kivonultak az intézményekből. Miroslav Lajcak közölte: egyrészt a koszovói félnek mihamarabb létre kell hoznia a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, másrészt a szerb félnek lehetővé kell tennie, hogy a koszovói szerbek újra felvegyék a munkát az állami szervekben.

Az uniós különmegbízott megerősítette, hogy az úgynevezett francia-német megoldási javaslat részleteit mindaddig nem közölhetik, amíg a tervet mindkét fél el nem fogadja. Rámutatott, hogy

a javaslat elfogadása mindkét ország számára konkrét politikai és gazdasági előnyökkel járna.

A kompromisszumos megoldás erősítené a régió stabilitását és biztonságát - tette hozzá. Fontos, hogy kompromisszumról legyen szó, vagyis mindkét félnek tudnia kell, hogy egyikük sem kaphat meg mindent, amire vágyik, mindkettőjüknek engedményeket kell tenniük - húzta alá a különmegbízott.

Miroslav Lajcak közölte, hogy a tárgyalások célja az, hogy mindkét ország állampolgárai jobban éljenek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×