eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Uniós nyilatkozat a titkolt szerb-koszovói megállapodás még hiányzó részeiről

Enélkül nem lehet folytatni a tárgyalásokat a két fél között - hangsúlyozta Miroslav Lajcak, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottja.

A hétfőn közölt interjúban Miroslav Lajcak leszögezte, hogy a legfontosabb feladat az, hogy mindkét fél egyetértsen a kapcsolatok rendezését célzó uniós javaslattal. Ezzel párhuzamosan pedig teljesíteni kell a korábban vállalt kötelezettségek mindegyikét, hiszen azok továbbra is élnek, és kötelező érvényűek.

Az uniós különmegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy a Belgrád és Pristina között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodás nagy része már megvalósult, egy nagyon fontos pontja, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalapítása azonban elmaradt, ahogy az Észak-Koszovó energiaellátására vonatkozó rész sem teljesült.

Arra is rámutatott, hogy van olyan része a megállapodásnak, amely ugyan teljesült, később azonban ismét megszűnt.

Ilyen a szerbiai tisztségviselők részvétele az észak-koszovói intézmények munkájában. A szerbek viszont tavaly novemberben a pristinai kormánnyal való konfliktusuk miatt kivonultak az intézményekből. Miroslav Lajcak közölte: egyrészt a koszovói félnek mihamarabb létre kell hoznia a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, másrészt a szerb félnek lehetővé kell tennie, hogy a koszovói szerbek újra felvegyék a munkát az állami szervekben.

Az uniós különmegbízott megerősítette, hogy az úgynevezett francia-német megoldási javaslat részleteit mindaddig nem közölhetik, amíg a tervet mindkét fél el nem fogadja. Rámutatott, hogy

a javaslat elfogadása mindkét ország számára konkrét politikai és gazdasági előnyökkel járna.

A kompromisszumos megoldás erősítené a régió stabilitását és biztonságát - tette hozzá. Fontos, hogy kompromisszumról legyen szó, vagyis mindkét félnek tudnia kell, hogy egyikük sem kaphat meg mindent, amire vágyik, mindkettőjüknek engedményeket kell tenniük - húzta alá a különmegbízott.

Miroslav Lajcak közölte, hogy a tárgyalások célja az, hogy mindkét ország állampolgárai jobban éljenek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×