Infostart.hu
eur:
364.91
usd:
316.37
bux:
154208.28
2026. szeptember 16. szerda Edit
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtó képviselőinek nyilatkozik a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása kezdetén 2023. február 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kiderült a NATO-főtitkár egyik nagy félelme

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást.

Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”. Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és

bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.

Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja - fejtette ki Jens Stoltenberg.

Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.

Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy – fejtette ki a NATO főtitkára.

Hozzátette: az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár „a túlzott függőség az autoriter rezsimektől”, hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát – mondta.

Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert

a szövetség nélkül nincs biztonság Európában

– fejtette ki Jens Stoltenberg. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.

Címlapról ajánljuk
Beszáll az egészségügy átalakításának tervezésébe a Kórházszövetség is, bizakodik az elnök

Beszáll az egészségügy átalakításának tervezésébe a Kórházszövetség is, bizakodik az elnök

Szerdától péntekig konferenciázik a Magyar Kórházszövetség Siófokon. A résztvevők az ágazat aktuális kérdéseiről, a betegellátás jövőjéről és a következő évek meghatározó változásairól egyeztetnek. A gyűlés apropóján a magyar egészségügyi rendszer előtt álló kihívásokról Tóth Gábort, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszélt az InfoRádióban.

Navracsics Tibor az Arénában: akár Orbán Viktor is beléphet a Polgári Demokraták közé

A Polgári Demokraták egy pártpolitikai dimenzión túlmutató kezdeményezés, amely egy kulturált, polgári Magyarország megteremtését tűzte ki célul – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a mozgalom egyik életre hívója. Navracsics Tibor fideszes politikus arról is beszélt, hogy nincs napirenden a párttá alakulás, a szervezet jelenleg az egyesületi működésre való áttérésre készül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.16. szerda, 18:00
Kovács Levente
az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke
Ennyit nyerhet Magyarország az euróval – Megszólalt az ÁKK

Ennyit nyerhet Magyarország az euróval – Megszólalt az ÁKK

Az euró bevezetésének egyik lehetséges hosszú távú előnye a finanszírozási költségek mérséklődése, amely az államadósság kamatterhének csökkenéséhez járulhat hozzá – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán megjelent Linkedin-posztjában. Az adósságkezelő szerint a GDP 4%-át kitevő kamatkiadás hosszabb távon akár 2% közelébe is csökkenhet az euróbevezetés következtében, vagyis a lépés komoly mozgásteret jelenthet a költségvetésnek is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×