Egyre többen idézik fel Németországban a 2015-ös menekültválságot. Akkor érkezett ugyanis annyi menekült az országba, mint 2022-ben, különösen az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése óta. Hivatalos adatok szerint február 24. óta 1,1 millió ukrán menekült ment Németországba, továbbá mintegy 200 ezren elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek. Ellátásuk szinte már megoldhatatlan problémát okoz a tartományoknak, illetve a városoknak és településeknek.

A német városok és települések szövetsége a berlini kormányhoz fordult segítségért. A szövetség mindenekelőtt pénzügyi támogatást sürgetett, valamint további ingatlanokat a menekültek elhelyezésének biztosítására. Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetség hangsúlyozta azt is, hogy elengedhetetlen a befogadás korlátozása, szükség esetén pedig a kitoloncolás eszközének az alkalmazása. Ez késztette Nancy Faeser belügyminiszterrel az élen a szövetségi kormányt arra, hogy Berlinben menekültügyi csúcstalálkozót rendezzen.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt a városok és települések szövetségének elnöke, Gerd Landsberg arra figyelmeztetett, hogy sok német város, illetve település teljesítőképességének határához érkezett. Számos helyen kimerültek az elszállásolási lehetőségek, az ottani hatóságok szállodákat bérelnek, iskolai tornatermeket alakítanak át, és kihasználják az üresen álló kereskedelmi ingatlanokat és lakásokat is.

Az pedig egyáltalán nem feltételezhető, hogy a várható orosz offenzíva fényében a helyzet javulni fog – hívta fel a figyelmet Landsberg. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a szövetség ragaszkodik a menekültek ellátását biztosító állandó központi finanszírozáshoz.

A csúcstalálkozó előtt elhangzottak olyan állásfoglalások is, amelyek szerint

a több pénz, illetve a nagyobb támogatás önmagában nem elegendő, és szükség van a migráció korlátozására is.

Ez utóbbival kapcsolatban nem elegendők az unió szintű korlátozások, hanem ki kell kényszeríteni a szövetségi kormány "visszatelepítési offenzíváját"' is.

Nancy Faeser belügyminiszter egy lapinterjúban utalt arra, hogy a háború kitörése óta a múlt évben tíz menekült közül nyolc Ukrajnából ékezett. A miniszter szerint az ostromlott országból menekülő nők és gyermekek befogadását nem szabad korlátozni. "Ezért sokat tettünk annak érdekében, hogy más országokból az illegális bevándorlást korlátozzuk, a többi között az eddiginél intenzívebb határellenőrzésekkel" – tette hozzás.

A csúcs előtt Nancy Faeser elismerte, hogy sürgős és közös erőfeszítéseket kell tenni az egyes városok, illetve járások terheinek enyhítése érdekében. Emlékeztetett arra, hogy 300 szövetségi ingatlant bocsátottak a tartományok rendelkezésére, a járásokat pedig 3,25 milliárd euróval segítették. Erre az évre pedig 2,7 milliárd eurót irányoztak elő.

Ennek ellenére szerte az országban növekszik az elégedetlenség a probléma megoldatlansága miatt.

Ezzel párhuzamosan egyre több az elsősorban szélsőjobboldali tiltakozás a menekültek befogadása miatt. A közelmúltban Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban radikális csoportok tüntettek 400 ukrán menekült tervezett elszállásolás ellen. A hatóságok arra számítanak, hogy már a közeli jövőben elsősorban a menekültszállások közelében hasonló tiltakozó akciókra kerül sor.

(A nyitóképen: Sátrakat állítottak fel az Ukrajnából érkező menekültek számára a hannoveri vásárközpont egyik épületében 2022. március 20-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.)