Infostart.hu
eur:
393.89
usd:
338.77
bux:
106542.74
2025. augusztus 20. szerda István
Albin Kurti, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetője sajtótájékoztatót tart, miután megválasztották miniszterelnöknek Pristinában 2021. március 23-án. Kurti tavaly alig két hónapig már vezette a koszovói kormányt, ám kabinetje belebukott a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelésébe, korábbi koalíciós partnere bizalmatlansági indítványt adott be ellene.
Nyitókép: MTI/EPA/Ermal Meta

Koszovó a titkolt francia-német javaslatról nyilatkozott

A francia-német javaslat nem jelent végleges megoldást a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezésére, viszont gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését foglalja magában - közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön, annak kapcsán, hogy országa pénteken ünnepli függetlensége kikiáltásának tizenötödik évfordulóját.

A Klan Kosova pristinai televízió internetes oldalának beszámolója szerint a 11 pontból álló, nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű. Hozzátette: a javaslatot Pristina alapvetően elfogadhatónak tartja, ugyanakkor feltétlenül tárgyalni kell még a részleteiről, vannak pontjai, amelyeket még pontosítani kell, különösen azokat a részeket, amelyek a gyakorlati megvalósításról, a nemzetközi garanciákról, valamint a megvalósítandó feladatok időbeli sorrendjéről szólnak.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus - szerint sem önálló állam.

A francia-német megoldási javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, Koszovó pedig köteles megalapítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana az ország északi részén élő szerb kisebbség számára.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 95 százaléka albán nemzetiségű, az ország északi részén, tömbben mintegy ötvenezer, az ország többi vidékén pedig további ötvenezer szerb él.

A Deutsche Welle rádió nyugat-balkáni irodájának a koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy Koszovó és Szerbia között továbbra is tapintható a feszültség, a helyzet pedig szerinte azért nem rendeződhet, mert Szerbia "nem egy normális demokratikus állam", hanem hibrid állam, míg Koszovó teljesen demokratikus ország.

Albin Kurti szerint Koszovó függetlensége több szempontból is sikertörténet. Egyrészt azért, mert állampolgárainak függetlenségi harca sikerrel végződött, amikor a NATO a közbelépésével megakadályozta a szerbek népirtási kísérletét, másrészt pedig azért, mert sikeresen épült ki az ország demokráciája, ami gazdasági fellendüléssel társult. Az ország az utóbbi években jelentősen előre tudott lépni a korrupció elleni harc, a sajtószabadság, valamint a jogállamiság területén, és sikerült növelni a költségvetést, a külkereskedelmi forgalmat, és a gazdaság is folyamatosan növekedik - jelentette ki.

A koszovói miniszterelnök kitért arra, hogy Szerbia és Oroszország között nagyon erősek és mélyek a kapcsolatok: 2021-ben például több mint száz közös katonai gyakorlaton vett részt a két ország, emellett mind kulturális, mind vallási szempontból nagyon erősen kötődnek egymáshoz. Oroszország Ukrajna elleni háborúja viszont Koszovót is elővigyázatosságra inti - tette hozzá.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Donald Trump tisztázott pár kulcskérdést Ukrajna jövőjéről

Elérhető-e a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság? Mely országok küldenének katonákat Ukrajnába? Ezekről is beszélt az elnök a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.21. csütörtök, 18:00
Molitorisz Dániel
ortopéd traumatológus
Rekordok dőlnek a magyar tőzsdén, 25 éves csúcson a Magyar Telekom

Rekordok dőlnek a magyar tőzsdén, 25 éves csúcson a Magyar Telekom

Trump, Zelenszkij és az európai vezetők találkozója került tegnap a reflektorfénybe, és az esemény az előzetes várakozásokhoz képest meglepően jó hangulatban, illetve eredményesen zajlott. Tűzszünet nincs, biztonsági garanciák is csak elméletben vannak, de úgy néz ki, megkezdődött a munka azért, hogy asztalhoz ültessék az orosz és ukrán elnököket. A piacok is úgy tűnik, hogy pozitívan reagálnak a háború lezárásának irányába tett lépésekre, hiszen az európai tőzsdéken emelkedés látható, és magyar piacon is kifejezetten jó volt a hangulat: a BUX és az OTP történelmi csúcsot döntött, a Magyar Telekom árfolyama pedig 25 éve nem látott szintre került. Az amerikai piacot ezzel szemben általános gyengeség jellemezte egészen a zárásig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×