eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Albin Kurti, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetője sajtótájékoztatót tart, miután megválasztották miniszterelnöknek Pristinában 2021. március 23-án. Kurti tavaly alig két hónapig már vezette a koszovói kormányt, ám kabinetje belebukott a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelésébe, korábbi koalíciós partnere bizalmatlansági indítványt adott be ellene.
Nyitókép: MTI/EPA/Ermal Meta

Koszovó a titkolt francia-német javaslatról nyilatkozott

A francia-német javaslat nem jelent végleges megoldást a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezésére, viszont gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését foglalja magában - közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön, annak kapcsán, hogy országa pénteken ünnepli függetlensége kikiáltásának tizenötödik évfordulóját.

A Klan Kosova pristinai televízió internetes oldalának beszámolója szerint a 11 pontból álló, nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű. Hozzátette: a javaslatot Pristina alapvetően elfogadhatónak tartja, ugyanakkor feltétlenül tárgyalni kell még a részleteiről, vannak pontjai, amelyeket még pontosítani kell, különösen azokat a részeket, amelyek a gyakorlati megvalósításról, a nemzetközi garanciákról, valamint a megvalósítandó feladatok időbeli sorrendjéről szólnak.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus - szerint sem önálló állam.

A francia-német megoldási javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, Koszovó pedig köteles megalapítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana az ország északi részén élő szerb kisebbség számára.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 95 százaléka albán nemzetiségű, az ország északi részén, tömbben mintegy ötvenezer, az ország többi vidékén pedig további ötvenezer szerb él.

A Deutsche Welle rádió nyugat-balkáni irodájának a koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy Koszovó és Szerbia között továbbra is tapintható a feszültség, a helyzet pedig szerinte azért nem rendeződhet, mert Szerbia "nem egy normális demokratikus állam", hanem hibrid állam, míg Koszovó teljesen demokratikus ország.

Albin Kurti szerint Koszovó függetlensége több szempontból is sikertörténet. Egyrészt azért, mert állampolgárainak függetlenségi harca sikerrel végződött, amikor a NATO a közbelépésével megakadályozta a szerbek népirtási kísérletét, másrészt pedig azért, mert sikeresen épült ki az ország demokráciája, ami gazdasági fellendüléssel társult. Az ország az utóbbi években jelentősen előre tudott lépni a korrupció elleni harc, a sajtószabadság, valamint a jogállamiság területén, és sikerült növelni a költségvetést, a külkereskedelmi forgalmat, és a gazdaság is folyamatosan növekedik - jelentette ki.

A koszovói miniszterelnök kitért arra, hogy Szerbia és Oroszország között nagyon erősek és mélyek a kapcsolatok: 2021-ben például több mint száz közös katonai gyakorlaton vett részt a két ország, emellett mind kulturális, mind vallási szempontból nagyon erősen kötődnek egymáshoz. Oroszország Ukrajna elleni háborúja viszont Koszovót is elővigyázatosságra inti - tette hozzá.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×