eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Aleksandar Vucic szerb elnök újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

Teljesen új korszak küszöbén Szerbia és Koszovó történelme

Aleksandar Vucic az InfoRádiónak nyilatkozó térségi szakértő szerint mérlegre tette az EU-s integrációval járó előnyöket a Koszovóval kapcsolatos vélemény fenntartásával, már csak az a kérdés, hogy odahaza el tudja-e fogadtatni igazát a "nacionalista értelmiséggel".

Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása és megszorítások is várhatók - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök. Juhász József Balkán-szakértő, az ELTE egyetemi tanára szerint ezzel nyugvópontra kerülhet a két ország konfliktusa, és stabilitást hozhat a régióban.

"Nagyon régóta folyik a szerb elnök részéről a közvélemény és a nacionalista értelmiség megdolgozása abból a célból, hogy előkészítse Koszovó legalábbis de facto (tényleges - a szerk.), ha nem is de jure (jog szerinti - a szerk.) elismerését. Sok ilyen korábbi fellépése volt már, de nagy visszhangot keltett egy 2019-es képviselőházi beszéde, ahol hasonló tónusban arról a kikerülhetetlen nyomásról beszélt, ami Szerbiára nehezedik ebben a kérdésben. Én azt gondolom, hogy ha ez a mostani beszéd nem vált ki Szerbián belül olyan éles ellenreakciókat, továbbá nem történik valami oroszbarát fordulat az orosz-ukrán háborúban, ami nemzetközileg mindent megváltoztatna, nyilván Szerbia alkupozícióit is, akkor ezt a javaslatot Szerbia el fogja fogadni, és ez a két ország kapcsolatának lassú normalizálódása irányába fog haladni" - részletezte a szakértő.

Az új helyzetben egy olyasmi viszony jöhetne létre, mint amilyen 1972-ben az NSZK és az NDK között létrejött. De mit is jelent ez?

"Formális, jogi elismerés nélkül a két állam rendezte az egymással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem akadályozzák egymás nemzetközi tevékenységét; ezzel vált lehetővé az ENSZ-be való felvétele mindkét államnak."

Juhász József szerint egyfajta fájdalomcsillapítóról van szó tehát, mivel továbbra is érvényes az ENSZ BT 1999 júniusi határozata Szerbia területi integritásának sérthetetlenségéről.

Rövid távon szerinte

ezt "nehéz lesz eladni" Szerbián belül,

bár azt is gondolja, hogy Vucic beágyazottsága, nélkülözhetetlensége, elnöki karaktere olyan, hogy akár fel is vállalhatja ezt az ügyet anélkül, hogy belebukna - ismert, Vucic elnök a lemondásával is fenyegetőzött arra az esetre, ha nem fogadják el, amit ő Koszovó-ügyben képvisel. Juhász József szerint ez a fenyegetés "jó üzenet" volt a kormánykoalíciónak, és pártjának, a Haladó Pártnak.

"Utóbbi nyilván megmaradna, de lehetséges, hogy az egy évtizede meglévő domináns szerepét elveszítené" - tette hozzá.

A közben érzékelhető ellenzéki tiltakozási hullám pedig a szakértő szerint nem ér majd el kritikus erőt, nem megy át az üzenet, hogy "Vucic kapitulálhat, de Szerbia sohasem fog".

Aleksandar Vucic továbbá - mint a szakértő folytatta - világosan tudja, hogy az EU-integrációval járó előnyök "lényegesen fontosabbak, mint a Koszovóval kapcsolatos álláspont, szinte minden beszédében előjön".

"A tőkebefektetések kétharmada az EU-hoz kötődik,

a sokat emlegetett kínai vagy orosz befolyás nem hogy az EU-éval nem versenyképes, de körülbelül azon a szinten van, amilyennel Olaszország bír a szerb külkapcsolatokban"

- mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×