A posztszovjet térség szakértője szerint van realitása annak, hogy Oroszország puccsra készülhet Moldovában. Ennek hátterét az adja, hogy az ukrán titkosszolgálatok múlt héten jelezték, birtokukba kerültek olyan információk, hogy Oroszország milyen formában készül megdönteni a moldovai kormányt.

"Részletek azonban nem ismertek, miután a háttérben már zajlanak az operatív műveletek a veszély elhárítására, de a moldovai hatóságok már bejelentették, hogy az adatok, amelyeket Ukrajnától kaptak, valódiak" – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.

Megjegyezte: miután Moldova rengeteg problémával küzd, egy puccskísérlet termékeny táptalajra lelhet ott. Annál is inkább, mert az ország rendkívül megosztott: a legutóbbi felmérések alapján

a lakosság 40 százaléka az európai integrációt választaná, de legalább ugyanennyien az oroszbarát irányt támogatják.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az InfoRádióban emlékeztetett, hogy Oroszország 2016-ban már próbálkozott hasonlóval Montenegróban; a titkosszolgálatok segítségével puccskísérlet történt a szintén a nyugati integrációt választó podgoricai kormánnyal szemben, de a hatalomátvétel végül nem valósult meg. Moldova ilyen szempontból fontos pozícióban van, közvetlenül Ukrajna szomszédságában, az Európai Unió peremén található, ahol ha egy oroszbarát kormány kerülne hatalomra, az Moszkva számára stratégiai előnyt jelentene az Ukrajnával vívott háborúban – magyarázta a szakértő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Moldovában évek óta fennáll egy befagyasztott konfliktus a Transznisztria köztársaságot illetően, ami Moldova és Ukrajna között helyezkedik el.

"Ezen a területen a háború kezdetén aktivizálódott az ott lévő katonai kontingens, felvetve annak veszélyét, hogy esetleg abból az irányból is támadás érheti Ukrajnát" – tette hozzá.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a múlt héten Natalia Gavrilita miniszterelnök bejelentése nyomán a moldovai kormány lemondott.

Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja,

ennek hátterében nem az orosz nyomás, hanem elsősorban az ország gazdasági problémái játszottak szerepet,

ami az energiahordozóknak való kitettségükből fakad. A moldovai energia korábban szinte teljes egészében Oroszországból és Ukrajnából származott, de a háború óta gyakorlatilag nem jutnak gázhoz.

"Ráadásul önálló áramtermelésre sincsenek berendezkedve; részint Transznisztriából, részint pedig Ukrajnából szerzi be, de az utóbbi rendszert ért orosz támadások urán ezek a szállítások is elmaradtak. Tehát Moldovában sok esetben legalább olyan helyzetek alakultak ki, mint Ukrajnában, vagyis rendszeresek az áramkimaradások."

Ráadásul az energiahordozók árai a két-háromszorosára emelkedtek, miközben Moldova Európa egyik legszegényebb országa, tehát a lakosság is nagyon nehezen birkózik meg ezekkel a problémákkal. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy Moldovát sokan hagyják el végleg.

Az Oeconomus szakmai igazgatója szerint a kormány a felsorolt problémákon nem tudott úrrá lenni, és ez vezethetett a lemondáshoz.

"Az is benne lehetett, hogy úgymond elvigyék a balhét Maia Sandu elől, magukra terelve a felelősséget, hogy az elnököt ne érhessék vádak a válságkezeléssel kapcsolatban" – jegyezte meg.

Bendarzsevszkij Anton szerint szinte kizárt, hogy Moldova képes lenne ellenállni bármiféle külső fenyegetésnek, ezért is tárgyalnak erőteljesen a NATO-val, valamint az Európai Unióval, aminek köszönhetően a múlt évben már megkapták a tagjelölti státuszt.

"A mostani instabil nemzetközi helyzetben azonban fennáll a lehetősége, hogy a már említett befagyott konfliktus kiújul, ami valós katonai és biztosáig veszélyt jelentene Moldova számára, amit a jelek szerint ki is használnak a külső szereplők – például Oroszország –, amely ország számára bármilyen instabilitás Európában, lásd Transznisztria mellett például Koszovó, egy lehetőség, hogy eltereljék a figyelmet például az orosz–ukrán háborúról, megosztva a nyugati erőket" – magyarázta a posztszovjet térség szakértője, aki szerint

Moldova számára a következő évek nagy kihívást jelentenek.

Visszakanyarodva arra, hogy miért is lenne Oroszország számára stratégiailag fontos megdönteni a hatalmat Moldovában, Bendarzsevszkij Antont kifejtette: a háború kezdetén felmerült, hogy Oroszország egyik stratégiai célkitűzése lehet Ukrajna elvágása a Fekete-tengeri partvidéktől, ez azonban eddig nem valósult meg, "és a jelenlegi helyzetben nem is látszik, hogy hogyan tudna megvalósulni", főleg azután, hogy elveszítették Herszon városát, valamint a kontrollt a Dnyeper jobb partja felett.

Ugyanakkor, ha Moldova úgymond orosz érdekszférába kerülne, akkor a Transznisztriában állomásozó néhány ezer fős – részben orosz – erőkkel újabb frontot nyithatna Oroszország, elfoglalva a fekete-tengeri partvidéket, elsősorban Odesszát.

Moldova jövőjét illetően Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, hogy a nyugati országok nem fogják hagyni, hogy elessen az orosz befolyással szemben.

"Montenegróban sem sikerült az orosz puccskísérlet, bár akkor más idők jártak, és nem volt háború" – jegyezte meg.

Mindazonáltal a jelek szerint az Európai Unió is pontosan tudja, hogy mi a tét, ennek megfelelően

több százmillió eurós támogatásban részesítik Moldovát, hogy megmentsék az energiafüggőségtől,

és már zajlik az energiahálózat kiépítése Románia felé. Sőt, nyugati katonai szakértők is érkeztek az országba, segítendő Moldovát egy esetleges katonai puccs elhárításában – mondta az Oeconomus szakmai igazgatója.