Ankara és Athén között az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett a helyzet. Görögország tavaly panasszal fordult az ENSZ-hez az ellen, hogy Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. A tengeri határok mellett a két ország régóta vitatkozik a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.

A határ menti fotó azonban nem erről tanúskodik, Nikosz Dendiasz görög és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter melegen üdvözli egymást azok után, hogy Görögország azonnal segítséget ajánlott fel a földrengés sújtotta Törökországnak.

Az ARD német közszolgálati televízió emlékeztetett arra, hogy a két miniszter legutóbb egy évvel ezelőtt találkozott, akkor azonban szó sem volt ölelésről, a két vezető diplomata a közös sajtóértekezleten kölcsönös vádaskodásokkal illette egymást.

Ezúttal azonban szó sem volt semmifajta szemrehányásról. A török külügyminiszter a találkozón köszönetet mondott görög kollégájának a felajánlott azonnali segítségért, sőt Cavusoglu hangsúlyozta azt is, hogy

Ankara és Athén párbeszédet kezd a két ország között fennálló problémák rendezése érdekében.

A korábbi konfliktusok ellenére Görögország az egyik legelső volt azon országok között, amelyek azonnali segélyt ajánlottak fel a katasztrófa sújtotta Törökországnak. Athén mindenekelőtt több tucat tűzoltót küldött, akik különösképpen a földrengés utáni mentésre lettek kiképezve, keresőkutyákkal, illetve romeltakarító berendezésekkel, továbbá orvosokat és más szakembereket.

Beszámolók szerint a Törökországgal való szolidaritás a görög lakosság körében kezdettől fogva kimagasló volt. Az ERT görög állami televízió híradásait a földrengés sújtotta területekről szóló, képekkel alátámasztott beszámolókkal kezdte, aláfestésül egy török szerelmes dal kíséretében.

A fogadtatás nemcsak Görögországban, hanem Törökországban is rendkívüli volt, ahol a görög mentőosztagokat hősökként köszöntötték.

Aki a görög népet és a görög kormányt ismeri, annak tudnia kell, hogy Athén az elsők között nyújt azonnali segítséget szomszédjának – fogalmazott a polgári védelemért illetékes görög miniszter. "Ha egy ilyen katasztrófa történik, akkor minden más mellékes" – hangsúlyozta a politikus.

Az elmúlt évtizedekben a két szomszéd már megtapasztalhatta, hogy az olyan természeti katasztrófák, mint az erdőtüzek vagy éppen a földrengések, nem ismernek határokat, sőt közelebb hozhatják Görögországot és Törökországot egymáshoz. A mostanihoz hasonló, ugyancsak katasztrofális erejű törökországi földrengés 1999 augusztusában az ország északnyugati részét, többek között Isztambult rázta meg. Nem egészen harminc nappal később Athén körzetében is nagy erejű földrengés volt.

Abban az időben szintén jelentős feszültségek terhelték a két ország viszonyát, nem sokkal korábban Ciprus északi részének török megszállása miatt még katonai összetűzés is fenyegetett. A földrengések nyomán azonban a két ország kölcsönösen mentési osztagokkal segítette egymást.

Az ARD által idézett görög politológus szerint

akkor beszéltek először az úgynevezett földrengésdiplomáciáról.

A két ország felismerte, hogy a természeti katasztrófák nyomán hasonló kihívások előtt áll. A kétoldalú viszony javult, mindkét kormány néhány éven keresztül a kölcsönös bizalom helyreállítására törekedett.

Elemzők szerint azt ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a mostani katasztrófa nyomán ismét az enyhülés időszaka következhet-e be. Mindkét országban idén parlamenti választásokat tartanak. Az idézett görög politológus szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő a múltban az Athénnal fennálló viszonyt arra használta ki, hogy elsősorban a török nacionalisták körében növelje szavazatainak számát.