eur:
411.04
usd:
394.53
bux:
79365.5
2024. november 22. péntek Cecília
Mohajer-6 felfegyverezhető iráni drón
Nyitókép: Defence Blog

Kiderült: hajókon és az állami légitársasággal érkeztek az iráni drónok Oroszországba

A fejlett, nagy hatótávolságú drónokból források szerint legalább 18 darabot szállítottak le. A gyártásuk helyszínét Izrael január végén drónokkal támadta.

Egy hivatalnokokból és mérnökökből álló orosz küldöttség novemberben látogatott Teheránba, ahol megtekintették, milyen technológia előállítására képes Irán: ezt követően szállított titokban az ország különleges drónokat, melyeket az Ukrajna elleni háborúban használhatnak fel az oroszok.

A tízfős orosz delegáció a tavalyi látogatást követően 10 Mojaher-6 drónt választott ki, amelyek 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek és két-két rakétát tudnak szállítani szárnyaikon. További 12 Shahed 191 és 129 drónt is kiválasztottak, melyek szintén a levegőből tudnak csapást mérni célpontjaikra - írja a The Guardian.

Az oroszok Shahed 131 és 136 drónokat már eddig is tömegével vetettek be az ukrajnai háborúban,

a nemrég megrendelt eszközök azonban nem kamikaze-támadásokat hajtanak végre: a bombák ledobását követően sértetlenül térhetnek vissza bázisukra.

A drónok szállítására arra utal, hogy a közel egy éve tartó háború alatt Oroszország és Irán kapcsolata közelibbé vált.

Fontos fejlettebb drónokat beszerezniük

Amerikai információk szerint Irán júniusban mutatta be először a Shahed 191 és 129 típusú drónokat Oroszországnak. Mohajer-6 drónokat már szeptemberben is lelőttek Ukrajnában. Oroszország rakétáinak elfogytával Irántól és Észak-Koreától igyekszik muníciót beszerezni – sokan attól tartanak, hogy a háború kezdetének évfordulójára nagyobb támadással készülnek.

Moszkva egyes információk szerint ballisztikus rakétákat is megpróbált vásárolni Irántól, de arra nincs bizonyíték, hogy sikerrel járt volna.

Oroszország számára fontos fejlettebb, a török Bayraktar TB2-höz hasonló drónok beszerzése, mivel Ukrajna egyre hatékonyabban tudja megállítani az alacsonyan repülő, kamikaze-támadásokra alkalmas drónjaikat. Októberben még öt ember halálával járt egy Shahed 136 támadása, egy újévre időzített tömeges támadásnál azonban már 45 drónból 45-öt tudott megállítani az ukrán hadsereg saját közlése szerint.

Vízen és levegőben szállítottak

Az ősszel megkötött üzlet keretében szállított drónok többségét titokban egy iráni hajó vette fel a Kaszpi-tenger partján lévő bázisról, majd a tengeren átadták egy orosz haditengerészeti hajónak – közölték a források. Másokat állami tulajdonú iráni légitársasággal küldték Oroszországba.

Irán technikusokat is küldött Moszkvába,

hogy segítsenek a drónok üzembe helyezésében: összesen 54-en segítették azok integrálását az orosz hadseregbe.

A drónokat abban az Iszfahán városában lévő katonai gyárban gyártották, amely január 28-án egy feltehetően izraeli drón támadásának célpontja volt. Amerikai tisztviselők jelezték, hogy szerintük Izraelt saját nemzetbiztonsági aggályai motiválták, nem az ukrajnai háborúba akart beavatkozni. A feltételezett izraeli csapás jelentős károkat okozhatott Irán legfejlettebb fegyverrendszereinek, köztük a precíziós irányítású rakéták és drónok gyártásában.

Erre képesek a drónok

A Mohajer-6 drónok hat órán át képesek a levegőben maradni, elektromos energiával működnek. Képesek akár 40 kilogrammos bombák szállítására is, és

nagy pontosságú képalkotó és célmegjelölő rendszerekkel szerelték fel őket.

A Shahed 129 nehezebb, 60 kilogramm hasznos terhet hordoz, de csak négy órán át képes a levegőben maradni, míg a Shahed 191 öt órán át képes repülni, 70 kilogrammal felszerelve. Állítólag mindkét modell módosított, eredetileg Németországban gyártott hajtóművel repül. A források szerint Oroszország nagyra értékeli az iráni repülőgépek zavarórendszerek legyőzésére való képességét.

Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×