eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Mohajer-6 felfegyverezhető iráni drón
Nyitókép: Defence Blog

Kiderült: hajókon és az állami légitársasággal érkeztek az iráni drónok Oroszországba

A fejlett, nagy hatótávolságú drónokból források szerint legalább 18 darabot szállítottak le. A gyártásuk helyszínét Izrael január végén drónokkal támadta.

Egy hivatalnokokból és mérnökökből álló orosz küldöttség novemberben látogatott Teheránba, ahol megtekintették, milyen technológia előállítására képes Irán: ezt követően szállított titokban az ország különleges drónokat, melyeket az Ukrajna elleni háborúban használhatnak fel az oroszok.

A tízfős orosz delegáció a tavalyi látogatást követően 10 Mojaher-6 drónt választott ki, amelyek 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek és két-két rakétát tudnak szállítani szárnyaikon. További 12 Shahed 191 és 129 drónt is kiválasztottak, melyek szintén a levegőből tudnak csapást mérni célpontjaikra - írja a The Guardian.

Az oroszok Shahed 131 és 136 drónokat már eddig is tömegével vetettek be az ukrajnai háborúban,

a nemrég megrendelt eszközök azonban nem kamikaze-támadásokat hajtanak végre: a bombák ledobását követően sértetlenül térhetnek vissza bázisukra.

A drónok szállítására arra utal, hogy a közel egy éve tartó háború alatt Oroszország és Irán kapcsolata közelibbé vált.

Fontos fejlettebb drónokat beszerezniük

Amerikai információk szerint Irán júniusban mutatta be először a Shahed 191 és 129 típusú drónokat Oroszországnak. Mohajer-6 drónokat már szeptemberben is lelőttek Ukrajnában. Oroszország rakétáinak elfogytával Irántól és Észak-Koreától igyekszik muníciót beszerezni – sokan attól tartanak, hogy a háború kezdetének évfordulójára nagyobb támadással készülnek.

Moszkva egyes információk szerint ballisztikus rakétákat is megpróbált vásárolni Irántól, de arra nincs bizonyíték, hogy sikerrel járt volna.

Oroszország számára fontos fejlettebb, a török Bayraktar TB2-höz hasonló drónok beszerzése, mivel Ukrajna egyre hatékonyabban tudja megállítani az alacsonyan repülő, kamikaze-támadásokra alkalmas drónjaikat. Októberben még öt ember halálával járt egy Shahed 136 támadása, egy újévre időzített tömeges támadásnál azonban már 45 drónból 45-öt tudott megállítani az ukrán hadsereg saját közlése szerint.

Vízen és levegőben szállítottak

Az ősszel megkötött üzlet keretében szállított drónok többségét titokban egy iráni hajó vette fel a Kaszpi-tenger partján lévő bázisról, majd a tengeren átadták egy orosz haditengerészeti hajónak – közölték a források. Másokat állami tulajdonú iráni légitársasággal küldték Oroszországba.

Irán technikusokat is küldött Moszkvába,

hogy segítsenek a drónok üzembe helyezésében: összesen 54-en segítették azok integrálását az orosz hadseregbe.

A drónokat abban az Iszfahán városában lévő katonai gyárban gyártották, amely január 28-án egy feltehetően izraeli drón támadásának célpontja volt. Amerikai tisztviselők jelezték, hogy szerintük Izraelt saját nemzetbiztonsági aggályai motiválták, nem az ukrajnai háborúba akart beavatkozni. A feltételezett izraeli csapás jelentős károkat okozhatott Irán legfejlettebb fegyverrendszereinek, köztük a precíziós irányítású rakéták és drónok gyártásában.

Erre képesek a drónok

A Mohajer-6 drónok hat órán át képesek a levegőben maradni, elektromos energiával működnek. Képesek akár 40 kilogrammos bombák szállítására is, és

nagy pontosságú képalkotó és célmegjelölő rendszerekkel szerelték fel őket.

A Shahed 129 nehezebb, 60 kilogramm hasznos terhet hordoz, de csak négy órán át képes a levegőben maradni, míg a Shahed 191 öt órán át képes repülni, 70 kilogrammal felszerelve. Állítólag mindkét modell módosított, eredetileg Németországban gyártott hajtóművel repül. A források szerint Oroszország nagyra értékeli az iráni repülőgépek zavarórendszerek legyőzésére való képességét.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×