Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
331.37
bux:
119231.69
2026. január 14. szerda Bódog
A törökországi földrengés áldozatainak segítséget nyújtó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kutató-mentő csapata az útnak indításán Budapesten 2023. február 6-án. A Hunor mentőszervezet csapata 55 fővel, a tűzoltókon kívül katonaorvosokkal és a mentőszolgálat munkatársaival indul Törökországba. Továbbá személykereső kutyákat is visznek magukkal.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nehéz körülmények között tovább dolgozik a Hunor mentőszervezet

Nagyon nehéz körülmények között tovább dolgozik a Hunor mentőszervezet a földrengés sújtotta Törökországban, éjjel is folytatták a kutatást a túlélők után - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel tájékoztatása szerint csak a Hunor mentőszervezet vállalta az éjszakai kutatást abban az épületben, amelyikben péntek este túlélőket jeleztek a keresőkutyák. Végül azonban 16 órányi munka sem vezetett eredményre, és a száloptikával és hangdetektorral történő kutatás során egyelőre csak holttesteket találtak - tette hozzá.

"A változatlanul nagyon nehéz körülmények ellenére a magyar mentőcsapat fáradhatatlanul végzi a kutató-mentő munkát. A helyzetet könnyíti, hogy a csapat logisztikusa, Patai Sándor tűzoltó százados olyan berendezéseket szerelt össze, amelyekkel működtethető a Hunor sátraiban levő hősugárzó, így könnyebben viselik a pihenőidejüket töltő tűzoltók az éjszakai mínusz hét fokot" - fogalmazott Mukics Dániel.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×