A pénteki találkozó alkalmával az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke egy 400 millió eurós támogatás folyósítását jelenti be Ukrajna számára:

• 100 millió euró ebből humanitárius segélyekre,
• 300 millió euró pedig a kétoldalú kapcsolatok működtetésére

fordítható.

"Mióta 2007-ben az unióval hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról, az ország ugyanúgy, ahogy a többi, csatlakozó ország igénybe veheti az előcsatlakozási támogatási eszközt, amelyben különböző forrásokat tudnak igénybe venni többek között a határokon átnyúló együttműködésre, regionális fejlesztésre, vidékfejlesztésre, intézményépítésre" - magyarázta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője.

Ezen kívül Ukrajna igénybe vett olyan makroszintű támogatásokat is, amelyek olyan kölcsönök, amelyeik több részletben a makrogazdasági helyzettel és az ágazati reformokkal kapcsolatos egyes feltételek teljesítésekor folyósítandók.

A 2014 óta "kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló orosz-ukrán háború" miatt azonban további támogatásokat is kapott Ukrajna

• az ország helyreállítására,
• az infrastruktúra helyreállítására, illetve
• a financiális szükségletek kielégítésére.

"2014 márciusában az Európai Bizottság elfogadott egy 11,2 milliárd eurós csomagot, ami a 2014-2020-as időszakra vonatkozott, és biztosította a támogatást Ukrajnának. Ez egyébként nagyrészt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank által nyújtott potenciális kölcsönökből tevődött össze, és igénybevették a különböző ernyőprogramokhoz tartozó támogatásokat, valamint a tavaly kibontakozó konfiltkus miatt 2022 decemberében egy 18 milliárd euró értékű pénzügyi támogatásról állapodtak meg az EU tagállamai, amely 10 éves türelmi idővel nyújt hitelt az országnak" - részletezte az elemző.

A hitelek garanciáját viszont - mint rámutatott - az uniós költségvetés adja.

2015-öt megelőzően - idézte fel - az EU-szomszédsági kasszából kapott pénzeket Ukrajna, illetve a nukleáris biztonsági keretből, a stabilitást és békét elősegítő eszközből és a makroszintű pénzügyi támogatásokat szolgáló alapokból részesült az ország, a kírmi konfliktus változtatta meg a támogatások szerkezetét és kerültek előtérbe a helyreállítást, az újjáépítést és a pénzügyi rendszer támogatását célzó keretek, nem mellékesen humanitárius helyzetet segítő források megnyitása is szükségessé vált.

"Az októberi támadás óta jelentősen romlott az ország energetikai hálózatának minősége, illetve az infrastruktúrában keletkeztek olyan károk, amelyek a legnagyobb problémát jelentik az országnak" - emelte ki Szigethy-Ambrus Nikoletta.