Tálas Péter elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy más az, ami a közvéleményben hírként elterjed, és más, amit a szakértők nyilvántartanak, az utóbbi terrorcselekmények többsége nem lépi át az ingerküszöböt, viszont az alapján az látszik, hogy az afrikai szubszaharai térség lett a fő célpont. Ennek epicentruma pedig a Száhel-övezet. A régió sajátossága, hogy sok nem, vagy gyengén működő állam található ott, a terrorelhárítás is fejletlen arrafelé. Ráadásul a nyugati beavatkozás is egyre ritkább a térségben (fontosabb most a Kínával, illetve Oroszországgal zajló vetélkedés), márpedig az a legtöbbször a terror visszaszorítását célozza.

„Miközben nyugaton csökken a terrorizmus – egyébként globálisan is, talán nem annyira a merényletek, de az áldozatok, a halálesetek száma egyértelműen –, az összes többi térségben nagyobb lehetőséget kapnak a terrorszervezetek. Ilyen értelemben a megállapítás, hogy áthelyeződött a terrorizmus epicentruma Száhel-övezetbe, igaz.

Az egyik leghatékonyabb terrorszervezetnek elkönyvelt talibán hatalomra került, tehát megszűnt terrorszervezetként működni” – mondta Tálas Péter. Hozzátette, most már nem Afganisztán vagy Irak a legfontosabb terület.

A pakisztáni terrortámadást előbb magára vállalta egy szervezet, aztán visszakoztak a vezetői. Pakisztán az elmúlt időszakban több okból is komoly válságon megy keresztül – emlékeztetett ennek kapcsán Tálas Péter. Ilyen helyzetben a terrorizmust támogató, eltűrő közeg erősödik. Gyakori jelenség – folytatta –, hogy

egy elkövető nem is lép kapcsolatba egy terrorszervezettel, hanem az interneten képzi ki magát, mégis annak nevében követ el merényletet, a szervezet meg örömmel veszi a nevére az akciót,

de kapcsolat nincs közöttük.

Most a háború, de korábban a Covid-járvány alatt is nehezebb volt a terrorszervezetek számára a toborzás.

„Egyre többször fogunk találkozni szervezeten kívüli, de egyébként radikalizált figurákkal, akik valamilyen politikai célból, meggyőződésből, szélsőség nevében követik el az akciójukat, és ez sokkal nehezebben felfedhető, mint egyébként ha tudjuk azt, hogy milyen szervezethez tartoznak” – mondta az utóbbi időben mind gyakoribbá váló késelős vagy gépkocsival elkövetett merényletekről.

Sokkal nehezebb a bombát, géppisztolyt, lőfegyvert igénylő akciók megszervezése.

Arról is beszélt, hogy a politikai okokból, tehát szélsőjobb vagy szélsőbal által vagy faji indíttatásból elkövetett merényletek lettek a jellemzőbbek a korábbi vallási motiváció helyett.

Tálas Péter úgy látja,

az illegális migráció nem növeli a terrorfenyegetettséget.

„Az iszlámista terrorizmus akkor szökik szárba Európában, ha valahol nagyon erős egy iszlamista terrorszervezet, gondoljunk az al-Kaidára vagy az Iszlám Államra. Mert ők képesek embereket rávenni arra, hogy merényleteket kövessenek el. A legtöbb elkövető nem a 2015-ös migrációs hullámmal jött Európába, hanem részben itt nőtt fel, itt képződött ki, itt találták meg. Nem a migrációs hullám volt az, ami 2015 és 2017 között megemelte az európai terrorcselekményeket, hanem sokkal inkább az, hogy az Iszlám Állam ekkoriban volt a legerőteljesebb Irakban és Szíriában” – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója.

Tálas Péter szerint sokkal egyszerűbb terroristát találni az elégedetlen és marginalizált már európai állampolgárok közül, mint a menekültek között.

(Nyitóképünkön a berlini Breitscheidplatz karácsonyi vásárában elkövetett terrortámadás áldozatairól emlékeznek meg a helyszínen a tömeggyilkosság hatodik évfordulóján, 2022. december 19-én. A teherautóval a vásárlók közé hajtó terrorista tizenkét embert megölt.)