Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Tömeg egy pályaudvaron a Csöcsiang tartománybeli Hangcsouban 2020. szeptember 30-án. Kína október 1-jén kezdődő és 11 napig tartó nemzeti ünnepe alatt Kína vasútvonalain csúcsforgalom várható. A Worldometer adatai szerint jelenleg 191 koronavírus-fertőzött van Kínában, a John Hopkins Egyetem adatai szerint pedig 129 új esetet azonosítottak az elmúlt héten.
Nyitókép: MTI/EPA/FEATURECHINA/Long Vej

Egész döbbenetes adattal állt elő Kína a koronavírus-járványról

Egy újabb hullám kialakulását valószínűtlennek tartják még a holdújévi utazgatások mellett is.

Vu Cun-ju, a kínai járványügyi és járványmegelőzési központ vezető epidemiológusa szombaton – a holdújév előestéjén – azt mondta, hogy a jelenlegi hullám már az emberek 80 százalékát megfertőzte az 1,4 milliárd lakosú országban.

Sokan aggódtak amiatt, hogy a holdújév körüli 40 napos időszakban zajló utazási hullám során újabb kitörések alakulhatnak ki az országban, de a Wu által saját közösségi oldalán közzétettek szerint ez nem valószínű.

"A következő két-három hónapban egy második járványhullám kialakulása eléggé valószínűtlen" – fogalmazott a CNN cikke szerint.

A kínai közlekedési minisztérium becslései szerint több mint kétmilliárd utazás zajlik majd az idei holdújévi szezonban:

a pandémia kezdete óta most először térhetnek haza az emberek családjaikhoz az ünnepre minden megszorítás nélkül.

A CCTV kínai állami műsorszolgáltató szerint holdújév előestéjén több mint 26 millió ember indult útnak: ez fele a 2019-es utazások számának, de 50,8 százalékkal több, mint a tavalyi adat. Több mint 4,1 millióan utaztak vonattal, 756 ezren pedig. Az ország közúti közlekedési rendszere több mint 20 millió utast regisztrált ugyanezen a napon, ami 55,1 százalékkal magasabb a 2022-es számnál.

Korábban a Pekingi Egyetem Nemzeti Fejlesztési Iskolájának kutatása azt közölte, hogy január 11-ig több mint 900 millió ember, vagyis a kínai lakosság 64 százaléka esett át valószínűleg a fertőzésen. A kitörés az ország nagy részén december 20-án tetőzött, 13 nappal azt követően, hogy enyhítették a korlátozásokat. December végére mindenhol tetőzött a járvány.

Ez egybevág a kínai egészségügyi hatóságok állításaival, mely szerint mind a lázklinikákon tett látogatások, mind a kórházi kezelések tetőztek december végén, január elején tetőztek.

Kormányadatok szerint december 8.-január 12. között közel

60 ezer Covid-beteg halt meg a kínai kórházakban.

A legfrissebb adatok szerint január 13-19. között 13 ezer ember vesztette életét a vírus miatt: kórházban 681 kórházi beteg halt meg koronavírus-fertőzés okozta légzési elégtelenségben, valamint 11 977-en haltak meg egyéb, fertőzéssel kombinált betegségben az adott időszakban. Az otthonukban elhunytakat nem tartalmazza ez a szám.

Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi vészhelyzetekért felelős ügyvezető igazgatója január elején azt állította, hogy a Kína által közzétett számok "alulreprezentálják a betegség valódi hatását" a kórházi és intenzív osztályra történő felvételek, valamint a halálesetek tekintetében.

Az Airfinity, egy független előrejelző cég becslései szerint

a napi koronavírusos halálesetek száma Kínában a holdújévi ünnepek alatt körülbelül 36 ezer lesz.

A cég becslése szerint több mint 600 ezer ember halt meg a betegségben azóta, hogy Kína decemberben eltörölte a korlátozásokat – ez a hivatalos szám mintegy tízszerese.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×