Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Wolfgang Schäuble, a német parlament volt elnöke a korábbi törvényhozási beszédeit rögzítő hanglemezzel a parlamenti képviselősége 50. évfordulójának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2023. január 16-án. A lemezt Friedrich Merztől, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnökétől (b2) kapta ajándékba. Mellette Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) és Friede Springer német lapkiadó (j). Schäublét először 1972-ben választották meg a CDU képviselőjének és 2017. október 21-én lett a német történelem leghosszabb ideje szolgáló parlamenti képviselője.
Nyitókép: MTI/EPA POOL/Clemens Bilan

Mateusz Morawiecki: Európa sorsa a tét a háborúban

A lengyel kormányfő szerint "az ördöggel cimborál", aki megállapodásokat köt Oroszországgal, és Németországnak páncélozott járműveket kell adnia Ukrajnának.

Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot - jelentette ki a lengyel kormányfő Berlinben.

Mateusz Morawiecki az egyik legtekintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elvetett a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén.

Mint mondta,

"az ördöggel cimborál", aki megállapodásokat köt Oroszországgal.

Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött "az orosz imperializmus árnyékában", így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel - fejtette ki a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát "az európai túlélés" érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel "a szabadságért és a jövőnkért" is küzd. Ezért a német kormánynak minden "létfontosságú" fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így "nem maradhatnak a raktárakban" a páncélozott szállító harcjárművek sem - idézte Mateusz Morawiecki beszédét az ARD országos közszolgálati televízió.

A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj - egy 14 járműből álló egység - erejéig Leopard-2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának.

A Lepodard-2 a világ legerősebb páncélozott szállító harcjárművének számít. A német sajtóban idézett szakértői vélemények szerint ilyen járművek megjelenése nagy számban jelentősen befolyásolhatja a háború menetét.

A német kormánynak döntő szerepe van abban, hogy Ukrajna megkapja-e a támogatást, akkor is, ha a német hadsereg (Bundeswehr) egyetlen ilyen járművet sem ad át Ukrajnának, és a gyártó - a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall konzorciuma - sem szállít, mert a hadiipari exportról szóló jogszabályok szerint ezeket a járműveket csak a kormány engedélyével lehet külföldre értékesíteni, és ahhoz is meg kell szerezni Berlin hozzájárulását, ha a vásárló átadna Leopardokat más országnak.

A hadiipari exportot felügyelő gazdasági tárca vezetője, Robert Habeck a lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban egy pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy "Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz". Olaf Scholz kancellár egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről.

(Nyitóképnkön Wolfgang Schäuble, a német parlament volt elnöke a korábbi törvényhozási beszédeit rögzítő hanglemezzel a parlamenti képviselősége 50. évfordulójának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2023. január 16-án. A lemezt Friedrich Merztől, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnökétől (b2) kapta ajándékba. Mellette Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) és Friede Springer német lapkiadó (j). Schäublét először 1972-ben választották meg a CDU képviselőjének és 2017. október 21-én lett a német történelem leghosszabb ideje szolgáló parlamenti képviselője.)

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×