Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Besorozott újoncok kiképzésre érkeznek az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Bendarzsevszkij Anton: Putyin még egy utolsó esélyt adhatott a vezérkari főnökének

Tudatos stratégia lehet az orosz katonai vezetést bírálata, és nem arról van szó, hogy inogna Vlagyimir Putyin pozíciója – mondta a posztszovjet térség szakértője.

A Politico lap szerint belső hatalmi harcokkal áll összefüggésben az új orosz katonai főparancsnok kinevezése. Két nagy frakció alakult ki a Kremlben, az egyik Ramzan Kadirov csecsen vezető és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítójának szövetsége, a másik oldalon pedig az orosz biztonsági szervek állnak.

"Oroszország most egy nagyobb katonai offenzíva előtt áll a jelek szerint, sőt az is lehet, hogy ez az offenzíva már megindult. A harcok intenzitásának növekedése az elmúlt napokban azt mutatja, hogy Oroszország kellő számú katonai tartalékot képzett" – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Ehhez a Kreml átszervezi a katonai irányítást, és Valerij Geraszimov, aki az orosz vezérkart vezette, ebben a pozícióban megmaradt az átszervezés után is, de ő kapta meg az úgynevezett különleges katonai művelet a levezénylését.

"Ez az átszervezés elsősorban az orosz offenzíva elindításával van kapcsolatban, nem pedig azzal, hogy belharcok dúlnak"

– mondta a szakértő, és megjegyezte, hogy ettől függetlenül lehetnek komoly feszültségek az orosz vezetésen belül.

Az átszervezés mögött részben vezetési okok állhatnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolhatta, hogy Valerij Geraszimov rákapcsolása a hadsereg irányítására hatékonyabbá teheti az orosz offenzívát. Az is lehet, hogy ennek elsősorban kommunikációs értéke van, mert az elmúlt hónapokban sokat bírálták Valerij Geraszimovot amiatt, hogy az orosz hadsereg nem volt kellőképpen felkészülve. Másik lehetőség, hogy az orosz elnök adott neki egy utolsó esélyt, és most már ő felel a hadműveletért, a sikertelen offenzívákért. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta: az átszervezések mögött leginkább ez állhat.

Az orosz vezetésen belüli feszültségeket a szakértő szerint elsősorban az okozza, hogy az orosz hadsereg "nem mutatott fel túl fényes eredményeket". Egyrészt elkezdték egymást hibáztatni, és a kívülálló szereplők a kritizálásból kovácsolnak politikai tőkét.

A szakértő példaként megemlítette Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai csoport vezetőjét, aki kívülállóként Vlagyimir Putyin bizalmát élvezi, és aki Ramzan Kadirov csecsen vezetővel az elmúlt időszakban aktívan bírálta a katonai vezetést. Nem valószínű, hogy céljuk Vlagyimir Putyin hatalmának megszerzése, de "Oroszországban bármi elképzelhető", hiszen 1917-ben a cár lemondását, vagy a bolsevik fordulatot sem lehetett előre látni.

"A feszültségek azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg nagyon ügyesen egymás ellen játssza a csoportokat,

és megakadályozza, hogy valamelyik dominánssá váljon" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Elképzelhető, hogy az orosz elnök szándékosan hagyja a kritikát, miközben más szereplőknek elfogadhatatlan, hogy az orosz katonai vezetést bírálják. Szergej Sojgu védelmi miniszter vagy Valerij Geraszimov bírálása még beleférhet, de erre megvan a jóváhagyás. "Ebben inkább tudatos stratégiát látok, minthogy Putyinnak inognának a pozíciói" – zárta gondolatát a posztszovjet térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×