Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Fellövik a Szojuz MSz-22-es orosz űrhajót fedélzetén Francisco Rubio amerikai, valamint Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajósokkal, a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) induló következő, 68-69-es expedíció tagjaival a kazahsztáni Bajkonurból 2022. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Lehet, menteni kell az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásról

Az oroszok oldhatnák meg a helyzetet.

Az orosz űrkutatási hivatal mérlegeli egy másik Szojuz űrhajó küldését a Nemzetközi Űrállomásra, hogy a tervezettnél hamarabb visszahozzák a legénységet a Földre, mivel az űrállomáshoz kapcsolódó Szojuz űrhajónál december közepén hűtőfolyadék-szivárgást észleltek.

A Roszkoszmosz és a NASA illetékesei csütörtökön egy sajtótájékoztatón ismertették, hogy folyik a vizsgálat a szivárgás okainak megállapítására. A hűtőfolyadék-szivárgást december 14-én akkor vették észre, mikor két űrhajós éppen egy rutin űrsétára készült.

A Szojuz MSz-22 űrhajóval szeptemberben érkezett az űrállomásra két orosz űrhajós Dimitrij Petelin, Szergej Prokopjev és a NASA asztronautája, Frank Rubio.

A NASA szerint az űrhajósok nincsenek veszélyben. A szivárgó kapszulát jelenleg levegővel hűtik az űrállomás egy nyitott zsilipjén át.

A ISS 1998 óta működik, a Földtől 400 kilométeres távolságra. Az űrállomáson dolgozó űrhajósok tudományos kísérleteket és kutatásokat végeznek, amelyek elősegíthetik a későbbi űrmissziók sikerét.

Az űrhajósok rendszerint körülbelül fél év múlva azzal az űrhajóval térnek vissza a földre, amellyel az űrállomásra érkeztek. A Szojuz visszatérése 2023. március végén lenne esedékes. Amennyiben az űrjármű megrongálódik és nem áll rendelkezésre, különböző kisegítő megoldások vethetők be, például új űrhajót küldenek a legénységért.

(A nyitókép illusztráció: Fellövik a Szojuz MSz-22-es orosz űrhajót fedélzetén Francisco Rubio amerikai, valamint Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajósokkal, a Nemzetközi Űrállomásra induló 68-69-es expedíció tagjaival a kazahsztáni Bajkonurból 2022. szeptember 21-én.)

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×