eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mark Rutte holland miniszterelnök megérkezik a hágai képviselőházba, ahol az általa vezetett koalíciós kormány lemondásáról beszél 2021. január 19-én. A lemondás hátterében a családtámogatási botrány áll. 2012-től kezdődően több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután a holland adóhatóság csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Bart Maat

Bocsánatot kért a holland miniszterelnök, de sokat számít az időzítés

Mark Rutte Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.

A kormányfő mintegy 20 perces ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.

Mint mondta,

korábban úgy gondolta, hogy "nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt,"

de hozzátette, hogy "azóta más véleményen van". Fogalmazása szerint a történelmet nem lehet csak úgy átlépni, mivel "a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza".

"Ahhoz, hogy ezt megtörjük, nyíltan és őszintén szembe kell néznünk a múlttal" - hangoztatta.

Hozzátette azt is, hogy a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott szenvedésekért.

Míg több holland nagyváros az utóbbi években felelősséget vállalt a múltbeli rabszolgatartás és -kereskedelem miatt, Rutte tavaly még azon az állásponton volt, hogy fokozná a holland társadalom megosztottságát, ha az egész állam nevében bocsánatot kérne az ország gyarmatosításban játszott szerepéért. A kormány november elején jelentette be, hogy a belügyminisztérium illetékes tanácsadó testületének év eleji ajánlása alapján december közepén hivatalos bocsánatkérést terveznek.

A kabinet tagjai hétfőn a volt holland gyarmatokra látogatnak, hogy ott tegyék meg a bejelentést.

A kormány tervei eleinte ellenállásba ütköztek, mert több suriname-i jogvédő csoport elsietettnek nevezte a bocsánatkérést, és keresetet nyújtott be egy holland bíróságon, hogy halasszák el jövő július 1-jére, a rabszolgaság eltörlésének 160. évfordulójára.

Az érintett csoportok szerint ez a dátum sokak számára történelmi jelentőséggel bír, míg december 19. csak egy véletlenszerűen kiválasztott nap.

A bíróság december 15-én elutasította a keresetet.

A kormány most azt is bejelentette, hogy egy 200 millió eurós alapot hoz létre olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja, hogy tudatosítsák Hollandia gyarmattartó múltját.

A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is -rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×