eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Andrzej Duda lengyel elnök sajtóértekezletet tart a varsói elnöki palotában 2021. december 27-én, miután megvétózta a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását.  A  december 17-én a szejmben megszavazott törvénymódosítás szerint a külföldi cégek akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot.
Nyitókép: MTI/PAP/Andrzej Lange

A Patriot-összecsapás után váratlan fordulat a német–lengyel viszonyban

Andrzej Duda lengyel elnök berlini látogatása hangnemváltásról tanúskodott.

Ukrajna vagy Lengyeloszág? Erről szólt a különös huzavona a Lengyelországnak szánt németországi Patriot rakéták ügyében. A rakétákat a Scholz-kormány ajánlotta fel a lengyel légvédelemnek az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt. A varsói kormány előbb megköszönte, majd elutasította a német segítséget, mondván, erre Ukrajnának nagyobb szüksége van. A lengyel államfő viszont nem így gondolta, szerinte Varsónak kellenek a német rakéták. Andrzej Duda ezt most Berlinben is megismételte.

A sajátos labdázásból kivette részét Mariusz Blaszczak védelmi miniszter mellett Mateusz Morawiecki kormányfő, sőt Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív lengyel kormánypárt, a PiS elnöke is.

Varsó végül "beadta derekát", és a legfrissebb értesülések szerint a közeli napokban meg is kezdődik a Patriot rakétarendszerek lengyelországi telepítése. Ennek ellenére a találgatás egyáltalán nem szűnt meg azzal kapcsolatban, hogy valójában mi állt a kezdeti lengyel elutasítás mögött, majd mi motiválta mégis a varsói belegyezést.

Ilyen körülmények között tett látogatást a német fővárosban a lengyel államfő, aki német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel elsősorban Ukrajnáról, valamint a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt.

Közvetlenül a vizit előtt Morawiecki miniszterelnök afölött örvendezett, hogy a Mercedes egymilliárd eurós beruházással új üzemet létesít a sziléziai Jaworzno városában. Andzej Duda pedig indulása előtt nem sokkal

magát a jó német–lengyel kapcsolatok ügyvédjének nevezte.

A varsói vendég mindezt Berlinben is megerősítette, amikor jó szomszédsági kapcsolatoktól beszélt. Sőt külön kiemelte, hogy – mint fogalmazott – a német–lengyel történelem nagyon jól alakult az elmúlt harminc évben. A Németország által felajánlott Patriot-rakétákkal kapcsolatba pedig úgy fogalmazott, hogy ez rendkívül fontos gesztus Varsó számára.

Ebbe a képbe aligha illeszkedik, hogy a lengyel politika legerősebb emberének tartott Jaroslaw Kaczynski a közelmúltban azzal vádolta Németországot, hogy "dominanciára" törekszik Európában. Sőt a kormánypárt elnöke azt állította, hogy Németország most békés eszközökkel akarja megvalósítani azokat a terveit, amelyek megvalósítása annak idején katonai eszközökkel nem sikerült. Kaczynki szerint ez az az út, amely nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában válsághoz és összeomláshoz vezet. Ezért pedig Németország a felelős.

Ezzel szemben az államfő Berlinben azt hangoztatta, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak különleges szerepe van, nem csupán a két szomszédos ország, hanem Európa és ezen belül Ukrajna számára is.

Német elemzők most azt találgatják, vajon Duda államfőnek elegendő hatásköre van ahhoz, hogy a német–lengyel viszonnyal kapcsolatos álláspontját a kormány számára is elfogadottá tegye.

A tekintélyes Heinrich Böll Alapítvány berlini irodájának vezetője ezzel kapcsolatban a ZDF német televíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy Lengyelországnak normális kapcsolatokat kell fenntartania Németországgal,

Egy ilyen viszonynak külpolitikai súlya van – vélekedett Joanna Maria Stolarek, aki szerint ez azért is fontos Lengyelország számára, mert Ukrajna jövőjét illetően szerepet kíván játszani.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×